Köztér
Vizet kíván a baranyai föld
2025. January 22.
Baranyában sem könnyű a helyzet, termőföldjeiről mintegy 150 milliliter csapadék hiányzik annak ellenére, hogy a talaj felső rétegei az elmúlt napok, hetek csapadékainak köszönhetően nedvesek. A vármegye mezőgazdaságára kihívásokkal teli esztendő vár.

Minderről Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya vármegyei elnöke beszélt a Dunántúli Naplónak, egy érdekes példával világítva meg az időjárás szeszélyét: bár napjainkban az évszaknak megfelelő az időjárás, de volt, ahol januárban már rügyezni kezdett az almafa.  

Elmondása szerint a határ vegyes képet mutat. Elsősorban a repce, de más őszi vetésű kultúrák mostani állapotát is az határozza meg leginkább, hogy a gazdák az ősz melyik időszakára hagyták a vetést. A kései vetés nem kedvezett a növényeknek, azok jártak jobban, akik már októberben elvetettek. A repcét illetően vannak szép és kevésbé jó táblák, egyes táblákat viszont kiszedtek. Ugyanez igaz az árpára is.

A csapadékmennyiség még mindig kevés, mert bár a felső réteg vízzel telített még, de 30 centiméteres mélység alatt már száraz talajt is találni. Rittlinger József szerint most a gazdák azt várják, hogy téli nyugalmi állapotba kerüljenek a növények, és ez így maradjon egészen tavaszig. Minderre az elmúlt napok hideg időjárása alapján talán jó esély kínálkozik.

A kamarai elnök kedvező fejleményről is beszámolt: úgy tűnik a pocokkérdés idén megoldódott, nem okoznak majd a rágcsálók nagyobb problémát a szántóföldeken, annak ellenére, hogy ősszel voltak pocokinvázióra utaló jelek is. A pockokat feltehetően a csapadék és a hideg együttese „eltüntette”. Olyan helyekről is, ahol korábban nagy létszámban voltak jelen.

Baranya agrárkamarai elnöke arról is beszélt, hogy a vármegye mezőgazdaságára kihívásokkal teli esztendő vár: a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlan időjárás és az Európai Unió által előírt megnövekedett adminisztráció mellett az agrártámogatások – uniós vezetők által belengetett – elvétele is bizonytalanságot okoz. A nehézségek közé sorolható, hogy a harminc évvel ezelőttihez képest többszörösére nőtt az ágazati szabályzók száma, ami elsősorban az EU agrárdirektíváinak köszönhető. Rittlinger József annak a reményének adott hangot, hogy az unió nem nehezíti további szabályokkal a gazdálkodók tevékenységét. Mint mondta: harminc évvel ezelőtt is termeltünk egészséges élelmiszereket, most ezzel a sok szabályzóval nem biztos, hogy ugyanazt a minőséget tudjuk. E kijelentését azzal magyarázta, hogy egyes növényvédő szerek kivonása miatt még többet kell permetezni. Mindemellett bonyolult adminisztráció jellemzi a föld adás-vétellel, vagy -bérlettel kapcsolatos teendőket éppúgy, mint a területalapú támogatások igénylését és a pályázatokat.

A NAK Baranya vármegyei elnöke szerint az utóbbi években az unióban elsősorban a zöldeknek köszönhetően egyfajta gazdálkodásellenes hangulat alakult ki, ami tovább nehezíti a magyar agrárágazat helyzetét. Úgy véli, sok esetben az EU zöldítési törekvései inkább károkat okoztak, minthogy elérték volna természetvédelmi céljaikat. Példaként említette, hogy korábban a vármegyében 20-21 ezer hektáron termeltek repcét, jelenleg alig ötezer hektáron vetik. A zöldítési direktívák miatt pihentetni kénytelen területekhez 60 napig nem nyúlhattak hozzá a gazdák. Nem lehetett talajmunkákat, növényvédelmet, bogárvédelmet végezni e területeken, ami magával hozta a kártevők elszaporodását. A zöldítési politika ráadásul a méhészeknek is kárt okozott – részletezte. Ugyancsak a gazdálkodást nehezítő tényezőnek nevezte az ukrajnai helyzetet, ugyanis ha az országot felveszik az európai közösségbe, akkor kevesebb támogatás fog jutni a magyar agrárszektornak, ami miatt az egész magyar ágazat „fel fog borulni”, sokan kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel.

Rittlinger József kitért arra is, hogy a klímaváltozás kiszámíthatatlan időjárása is számtalan bizonytalanságot okoz. Példaként említette, hogy a hosszú távú prognózisok annyira megbízhatatlanok, hogy az egyik aszályos, a másik pedig csapadékban kifejezetten gazdag esztendőt vetít előre.

Beszámolt arról is, hogy 2025 a fejlesztési pályázatokról is fog szólni, év végéig a gazdálkodók részére számos ilyen lehetőség nyílik meg. Baranya ezekben a pályázatokban országosan az élen jár, ugyanis a vármegyében működött eddig is a legtöbb, a gazdálkodáshoz használt precíziós- és okoseszköz. Hangsúlyozta: a kamara továbbra is segít abban, hogy a Baranya gazdálkodói továbbra is hatékonyan tudjanak válaszolni ezen kihívásokra, ezt szolgálják a járási fórumok is.


Szalkai Légtechnika 02.26.K2 - Kántor KrisztiánRapidszigetelésReálvill trendAKM Metál 02.26.DulongDS OptimLiptai és TársaSolerte ProjektGanz SzentesMemtech Kft. 02.26.Rába Ablak 02.03.Delta Kft. 02.25.
PRINT LAPOK