Egyes mélyfekvésű és rendszeresen belvizes mezőgazdasági területek időszakos víztározó szerepet kaphatnak. Az új vízgazdálkodási terv a gyors elvezetés helyett a csapadék és a folyók többletvizének helyben tartását helyezi előtérbe. Ehhez a földhasználatot, az agrártámogatásokat és a vízkivétel szabályait is hozzáigazítanák.

A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv egyelőre nem kész beruházási program és nem igényelhető támogatás. A 1265/2026. (VIII. 25.) kormányhatározat a következő évek szabályozási, tervezési és fejlesztési feladatait jelöli ki. Elfogadása ahhoz is szükséges, hogy Magyarország uniós helyreállítási forrásokat használhasson fel vízgazdálkodási célokra.

Fontos visszatartani
A hazai vízügyi rendszer jelentős része akkor alakult ki, amikor a vízjárta területek művelésbe vonása és a belvíz gyors elvezetése volt az egyik legfontosabb cél. Ez a rendszer az ár- és belvízi védekezésben ma is nélkülözhetetlen, aszályos időszakokban azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a később hiányzó víz túl gyorsan elhagyja a tájat.

Az új terv szerint minden olyan vizet érdemes lehet helyben tartani, amely nem veszélyeztet települést, emberéletet vagy fontos infrastruktúrát. A tárolás nem feltétlenül új, nagy tározókat jelentene. Szerepet kaphatnak a természetes mélyedések, a holtágak, az egykori folyómedrek, a mélyárterek és a rendszeresen belvízjárta földek is.

A dokumentum helyzetértékelése szerint a 2021 óta felhalmozódott csapadékhiány 2026. július végére országos átlagban elérte az 554 millimétert. Az Alföld és a Tisza vízgyűjtőjének egyes térségeiben 900 milliméternél is nagyobb hiányt jeleztek. Nagyobb árvizek idején ugyanakkor becslések szerint 2-4 milliárd köbméter vizet lehetne visszatartani az Alföldön.

Év végéig kijelölhetik a területeket
A táji vízvisszatartáshoz mezőgazdasági területekre is szükség lehet. Elsősorban azok a földek jöhetnek szóba, amelyek mélyfekvésük vagy rendszeres belvízborításuk miatt jelenleg is bizonytalanabbul művelhetők.

A vízmegtartásra alkalmas területeket 2026. december 31-ig kell lehatárolni. A kijelölés eredménye egy területi listában és térképi adatbázisban jelenhet meg.

A gazdálkodók számára még nem ismert, hogy a részvétel önkéntes lesz-e, milyen gyakran kerülhet víz az érintett földekre, és milyen kompenzáció járhat a termelés kieséséért. Az sem tisztázott, hogyan változik ezeknek a területeknek a támogatási jogosultsága.

A különbségek jelentősek lehetnek. Más gazdálkodási helyzetet teremt egy néhány évente rövid időre elöntött tábla, és mást egy olyan föld, amelyet tartósan vizes élőhellyé vagy tározóvá alakítanak.

Kompenzáció szükséges
A vízvisszatartás csak akkor működhet gazdálkodói közreműködéssel, ha az érintett területek használói nem maradnak egyedül a kieső termeléssel és a többletköltségekkel.

Az intézkedési terv ezért az agrártámogatások módosításával is számol. A későbbi szabályoknak rendezniük kell az időszakos elárasztás, a földhasználat megváltoztatása és a vízmegtartó területek fenntartása miatt keletkező veszteségeket.

Konkrét támogatási összegek és jogosultsági feltételek még nincsenek. Ezekhez új támogatási és jogszabályi rendelkezések szükségesek. A gazdálkodók szempontjából ezért a területek kijelölése mellett a kompenzációs rendszer lesz a következő kulcskérdés.

A terv nemcsak vízügyi létesítményekkel számol. A termőtalajt is a vízmegtartás egyik legfontosabb eszközének tekinti. A jó szerkezetű, megfelelő szervesanyag-tartalmú talaj ugyanis több csapadékot képes befogadni és tovább megtartani. A tömörödött, fedetlen felszínről ezzel szemben a hirtelen érkező eső jelentős része elfolyhat.

Emiatt felértékelődhet a talajtakarás, a növényi maradványok helyben tartása, a megfelelő vetésforgó, a tömörödés csökkentése és a kevesebb művelési menet. Ezek önmagukban nem oldják meg a térségi vízhiányt, de javíthatják a gazdaságok alkalmazkodóképességét.

Szigorúbb lehet az ellenőrzése
A felszíni és felszín alatti vízhasználatokat pontosabban felmérnék. A jövőben az engedélyezhető vízkivételt szorosabban igazíthatják az adott térség készleteihez és a klíma-előrejelzésekhez. Ez a vízhiányos térségekben működő öntöző gazdaságokat közvetlenül érintheti. Több mérési és nyilvántartási kötelezettség jelenhet meg, miközben támogatást kaphatnak a víztakarékos öntözési és víz-újrahasználati beruházások.

A vízhasználatok felmérését és a vízgazdálkodási törvény módosítását előkészítő javaslatokat 2026. október végéig kell elkészíteni. A vízmegtartásra alkalmas területek kijelölésének és az agrártámogatási irányok kidolgozásának határideje az év vége.

Az új terv iránya világos: a vizet nem kizárólag elvezetendő többletként, hanem megtartandó termelési erőforrásként kezelné. A gazdaságok számára azonban a végrehajtás részletei lesznek meghatározók: mely földeket érinti a kijelölés, milyen feltételekkel lehet részt venni, hogyan alakul a kompenzáció, és mennyiben változnak a vízkivételi szabályok.