A kukoricában most nem önmagában a meleg a fő gond, hanem az, hogy a hőség sok helyen kevés talajnedvességgel találkozik. Ilyenkor a növény egyszerre küzd vízhiánnyal és hőstresszel, ami gyorsan elérheti a termésképzés szempontjából érzékeny szakaszokat.
A stressz első jele gyakran a levélsodródás. A kukorica így próbálja csökkenteni a párologtatást, de ezzel együtt a fotoszintézis is visszaesik. Kevesebb energia jut növekedésre, gyengülhet a gyökér és a föld feletti részek fejlődése, a növény tartalékai pedig éppen akkor apadhatnak, amikor a csőképződéshez és a megtermékenyüléshez lenne rájuk szükség.
A virágzás környéke különösen kritikus. Vízhiányban lassulhat a bibeszálak fejlődése, a nagy meleg pedig ronthatja a pollen életképességét. Ha a pollen szóródása és a bibeszálak fogadóképessége időben elcsúszik, hiányos kötődés, egyenetlen cső és gyengébb szemképződés lehet a következmény. A veszteség ilyenkor nem ősszel kezdődik, hanem már a termékenyülésnél.
A táblán belüli különbségek is felerősödnek. A gyengébben kelt, sekélyebb termőrétegű vagy tömörödött részek hamarabb mutatják a stresszt. Ezek a foltok később is sérülékenyebbek maradnak, ezért az állomány átlagos képe könnyen elfedheti a valós kockázatot.
A vízhiány minőségi irányból is visszaüthet. A legyengült állományban nagyobb figyelmet érdemelnek a csövet és szemet károsító kártevők, köztük a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke. A rágásnyomok utat nyithatnak a gombafertőzéseknek, ami csőpenészhez és mikotoxin-kockázathoz vezethet. Ez már nem csak termésmennyiségi kérdés: a takarmányozási és értékesítési lehetőségeket is befolyásolhatja.
Most a legfontosabb feladat a táblaszintű figyelés. Érdemes külön nézni a gyengébb foltokat, a levélsodródás tartósságát, a címerhányás és bibehányás időzítését, valamint a kártevők jelenlétét. Ahol van öntözési lehetőség, a kritikus szakaszok vízellátása döntő lehet. Ahol nincs, ott a növényvédelmi döntések pontossága és a talaj vízmegtartó képessége kerül előtérbe.
A kukorica idei kockázata tehát abban áll, hogy a hőség és a vízhiány egyszerre rontja a növekedést, a kötődést és a minőséget. Ezért a következő hetek nemcsak a hozamról, hanem a betakarított termény használhatóságáról is dönthetnek.


























