Bóna Szabolcs a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapokon tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a földtörvény érzékeny kérdés, társadalmi vita nélkül nem lehet és nem szabad hozzányúlni. Ez az elmúlt időszakban minden egyes esetben elmaradt; amikor a jogszabályt módosították, az egyedi érdekek mentén, egyéni képviselői indítványként vagy salátatörvény részeként történt meg - hangsúlyozta.

Kifejtette: aki gazdálkodik, tudja, hogy problémák vannak a földtörvénnyel. Ahhoz hogy valóban előremutató és a magyar agrárium hasznára való jogszabály születhessen minimum egy évre van szükség, bár kisebb beavatkozások már korábban megtörténhetnek. Bóna Szabolcs szerint tavaly decemberben is több olyan módosítás történt, amely nem feltétlenül volt gazdabarát.

Újságírói kérdésekre válaszolva kifejtette: az aszályhelyzet miatt az agrárminisztérium és az Élő Környezet Minisztériuma azokat a lépéseket, amelyek könnyítéseket tesznek lehetővé a gazdáknak vállalásaik alól, rögvest meghozza. A rövid távú lépések mellett a közép- és hosszú távú intézkedéseket azonban az határozza meg, milyen állapotban veszi át az új kormány az országot.

A miniszter elmondta: komoly uniós támogatás állt az előző kormány rendelkezésére, amit „elfelejtettek” felhasználni. Csak ha ezt elköltötték volna fejlesztésekre, nem itt tartanánk, ahol ma. Ez olyan gyorsan elérhető forrás, amellyel víz juttatható a tájba.

Bóna Szabolcs álláspontja szerint minden érintettet összefogó helyi együttműködésre szükség lenne, ugyanakkor a gazdatársadalomnak is van mit tennie a művelési rendszerek vagy művelési ág változtatásával.

Az ország nagyobbik részén az éves csapadék nem csökkent jelentős mértékben, csak az eloszlása és intenzitása változott meg. A víz megtartásához egészséges talajra, jól működő talajéletre van szükség - emelte ki, hozzáfűzve, tudásalapú agrárium nélkül nem lesz megoldás az aszályhelyzetre.

Az elmúlt időszakban sok pénzt költöttek a termelői együttműködésekre, de nem jó módon, a támogatásokat gyakran a működési költségek fedezésére használták föl az érintettek. Az új kormány a szabályozói környezettel és a lehetőség megteremtésével tudja segíteni az ágazaton belüli vertikális - a teljes termékpályákat felölelő - és a horizontális összefogást, amelyek nélkül a mérethatékonysági hátrány nem küzdhető le.

Az agrártárca vezetője az élelmiszerimport kapcsán kifejtette: ez nemcsak hatékonysági, hanem minőségi kérdés is. Rendbe kell tenni az élelmiszerkönyvet, és a hatóságokat ki kell szabadítani a politika csapdájából. A hatékony ellenőrzés mindenki érdeke - hangsúlyozta.

A miniszter hangoztatta: a kisebb gazdaságoknak is van jövőjük, előrelépési lehetőség számukra a termékek magasabb szintű feldolgozása, a rövid ellátási láncok, bekapcsolódás a közétkeztetésbe.

A tejpiaci helyzetről szólva zt mondta, azok a termelők szembesülnek a legalacsonyabb - literenként akár 50-60 forintos - árakkal, melyek kiszorultak a tejszerződésekből. Az ágazat szereplőinek van miből egyezséget kötniük, ami kölcsönösen előnyös lehet mindenkinek, de erre nincsenek meg jelenleg a megfelelő fórumok, az ágazatból pedig hiányoznak a húzótermékek.

Bóna Szabolcs kitért arra, hogy politikamentes, valódi érdekképviseletként működő agrárkamarára lenne szükség. A szervezet azonban elvesztette a fókuszt, nem a szakmát képviselte. Leszögezte: a Tisza Pártnak „esze ágában sincs elfoglalni a kamarát”. Demokratikus választási rendszert kell kialakítani, felülvizsgálni a kamara feladatait és csökkenteni a működési költségeit.

Arra a kérdésre, hogy a kézimunkaerő-igényes ágazatokban problémát okozhat a harmadik országból érkező munkaerőre hirdetendő moratórium, a miniszter kifejtette: át kell világítani a piacot, mert vannak, akik „visszaélésszerűen” alkalmazták ezt a lehetőséget, egyebek között a munkabérek letörésére. A lépés azonban nem jelenti azt, hogy soha többet nem jöhetnek be harmadik országbeli munkavállalók az országba.