A MKT Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya online konferenciát szervezett a közelmúltban. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója arról is beszélt, hogy szerinte a járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és mezőgazdaság kilátásait. A megtakarítások felhalmozódásával ugyan megnőtt a fogyasztás, de az ellátási láncok zavarai és a beruházások csúszása továbbra is okozhat gondot. Mindeközben az energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok tehetik bizonytalanná. Szólt arról is, hogy a kínai sertésállomány újbóli gyarapodása miatt a takarmányigény világszinten nő, ebből kifolyólag a termények ára aligha csökken. Potori úgy vélekedett, hogy a magyar gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre és integrált termelési rendszerek kialakítására kell törekedniük, mert a kisebb termelők mozgástere szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági, állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak maradni.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet korábbi főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar mezőgazdaság 2027-ig, ami a következő időszakra is hatással lehet. Sürgette a megállapodást a Közös Agrárpolitikáról az Európai Unióval, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez igazodhassanak.
Udovecz Gábor véleménye szerint a támogatások megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására, mert – mint elmondta – a belföldi termelők a rendszerváltást követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ élelmiszertermelésének mindössze tíz százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Pozitívumként hangzott el, hogy a magyarországi agrárgazdaság a járvány alatt is életképes maradt, az élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.
Vajda László, a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának társelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési értékét, de ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Szerinte javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.
Patay Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője a technológiai felkészültség fejlesztését hangsúlyozta, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik. A precíziós eszközök használata ennél is korlátozottabb, az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a KSH.
