A szikes gyepek legeltetéssel való hasznosítása a legjobb kezelési mód, a gyepek növény- és állatközösségeinek diverzitása ezáltal nagymértékben növekszik – hangzott el a Kardoskúton megrendezett projektnyitó eseményen.

„A természetvédelmi területkezelést biztosító cigája juhfajta állományainak elhelyezését biztosító bemutató mintatelep fejlesztése” című KEHOP Plusz projekt mintegy egymilliárd forintos keretből valósul meg a Kardoskúti Fehértó területén, amely 1979-ben az elsők között került fel a Ramsari Egyezmény védett térségei közé. Ez a fejlesztés hozzájárul a racka és cigája juhok állományának bővítéséhez. Ezek az őshonos fajták jól alkalmasak a szikes legelők hasznosítására, hazai körülmények között gazdaságosan tarthatóak, és nagyfokú ellenálló képességgel rendelkeznek. A cigája juh, másnéven berke Anatóliából származik és rendkívül különleges, kiváló húsa és tejtermelése mellett gyapja is kiemelkedően puha, finom szálú.

A kivitelezés tervezetten 2027. október 15-én zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést, amely elősegíti a természetes gyepstruktúra kialakítását.

A Kardoskúti Tájegység Sóstói-telepén, a „kivett major” területen kiváló genetikai értékű cigája állomány tartási és tenyésztési helyszínei épülnek ki. Ezek közé tartozik egy nádfedeles főhodály modern belsőtérrel, három méteres közlekedőúttal, önitató vízhálózattal, elektromos hálózattal, állatazonosító-válogató-rendszerrel, valamint abrak takarmány tároló- és kezelőhelyiségekkel. Emellett új kishodály készül a kosok elkülönített tartására, gondozói szociális épület parkolóval, nádfedéssel és tájba illő építészeti elemekkel.

Új nyílt tűzivíz-tároló is épül kör alaprajzú, szigetelt földmedenceként az úthálózat mellett, a meglévő gémeskút kétkarú emelője felújításra kerül. A telep napi vízkészletének biztosítására új fúrt kútat létesítenek. A szociális épület vízhálózata a víztisztító berendezés követően egy külön rendszeren kerül az épületbe. A dolgozók fogyasztására szolgáló vizet palackozott ivóvízből biztosítják.

A meglévő kútház bontása után a tartalékkút földbe süllyesztett aknába kerül, új kútház épül önálló egységként. A telepen belül cserélik a töredezett úthálózatot strapabíró burkolatra az erő- és szállítójárművek terhelésének ellenálló kialakításához, továbbá a csapadék- és csurgalékvízet is elvezetik a szilárd útburkolatról és az épületek környékéről. 

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság jelentős összeget költ a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására az új európai uniós környezetvédelmi fejlesztési időszakban is. Olyan projekteket valósítanak meg, amelyek hatásai a természeti területek és értékek állapotának javulásában közvetlenül megjelennek. A mostani beruházás is erről szól, az érintett „kivett major” területe az országos jelentőségű védett terület védetté nyilvánítási célját, a védett gyepterületek legeltetéssel történő kezelését segíti elő.

Fotó Pelsőczy Csaba/AM