Negyvenöt évvel Farkas Bertalan után újabb magyar űrhajós indult el a világűrbe  a nyíregyházi Kapu Tibor személyében, aki június 25-én a Dragon űrhajóval hagyta el a Földet három társával, a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewskivel, az indiai Shubhanshu Shuklával és az amerikai Peggy Whitsonnal.

A többszöri halasztást követően útnak indult űrhajósok 60 különböző tudományos kísérletet és tevékenységet folytatnak majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahová a tervek szerint június 26-án, pénteken 13 órakor érkeznek meg. A magyar űrhajós az Axiom Space vállalat negyedik küldetésével (Ax–4) jut el az ISS-re, a SpaceX Dragon űrhajóján.

Túlzás nélkül állítható, hogy Magyarország lakóinak jelentős része követte figyelemmel a startot, így történt ez Kapu Tibor városában, Nyíregyházán is. Így a Kossuth-téren ott voltak kiadónk munkatársai is, akik sokadmagukkal nézték kíváncsi izgalommal a kivetítőt, drukkolva a sikeres kilövésnek.

fotó: Szarka Lajos

Űrhajósunk középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium hatosztályos képzésében végezte, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnök képesítést szerzett, majd főként az autóiparban dolgozott, akkumulátorfejlesztésre szakosodott.

Mint olvashattuk: a rakéta első fokozata a kilövéstől számított 57 másodperccel később elérte a Max Q-t, azt a pillanatot, amikor a legnagyobb mechanikai terhelés nehezedik rá. Két és fél perccel az indítás után leállt az első fokozat kilenc Merlin hajtóműve, és szétvált a két rakétafokozat. A második fokozat megfelelő pályán folytatta útját a világűr felé. Miközben a második fokozat tetején utazó Dragon elérte a világűrt, az újrahasználható első fokozat megkezdte a Földre történő visszatérést és hét és fél perccel az indítás után a szárazföldön landolt. A második fokozat egy perccel később lekapcsolta egyetlen Merlin hajtóművét és 10 perccel azután, hogy a Falcon–9 elhagyta az indítóállást, levált róla az immár Föld körüli pályára állt Dragon. Ezután az űrhajósok elkezdhetik megtapasztalni és megszokni a súlytalanságot, miközben az űrhajó lassan közelít az ISS-hez.

„15 millió magyar emelt ma idáig. Támogatásotok olyan, mint a szürke hamu alatt nyugvó parázs. Belül csendben izzik, de ha fát dobnak rá, egyként lángol. Hálás és büszke vagyok, hogy a hazánkat képviselhetem. Családomnak és barátaimnak köszönöm, hogy ti vagytok legerősebb támaszaim. A ti hangotok hangosabb, mint a rakétánk, erőtök nagyobb, mint a gravitáció. A világűr mindenkié, a Föld pedig egyetlen. Mi a bolygónk négy különböző pontjáról indultunk, de társakként, barátokként érkeztünk ide. A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen.” – mondta Föld körüli pályáról Kapu Tibor, aki két hetet tölt az űrállomáson, ami alatt magyar szakemberek által kitervelt orvosi, biológiai és anyagtudományi kísérleteket végez majd, megfigyeli bolygónkat és különleges légköri jelenségeit, valamint egy háromdimenziós VR-videót is készít.

fotó: MTI

Szigorú szűrési és felkészülési folyamat után választják ki a jelöltek közül azokat az űrhajósokat, akik elindulhatnak küldetésükre. Kapu Tibort és három társát a hírek szerint 247 űrhajósjelölt közül választották ki az Axiom–4 küldetés résztvevőjének 2024 májusában, mindegy ezeroldalnyi dokumentációt mérlegelve. A kutatóűrhajósunk és a tartalékos pozícióra kiválasztott Cserényi Gyula 2024 augusztusában kezdték meg a küldetésspecifikus kiképzésüket az Axiom Space houstoni központjában, ott ismerték meg a küldetés személyzetének további tagjait.  Az űrhajó és a küldetés parancsnoka a 65 éves Peggy Whitson tapasztalt amerikai űrhajós, aki az amerikai űrügynökségnél (NASA) töltött karrierje során három hosszútávú űrrepülésen vett részt, a NASA-tól történő visszavonulása után pedig az Axiom tanácsadója és második vezetője lett. Az indiai és a lengyel űrhajósok Kapu Tiborhoz hasonlóan saját nemzetük második űrhajósai, akiknek útját a lengyel, illetve az indiai állam finanszírozta.

A HUNOR magyar űrhajós programot 2021-ben jelentette be kormányunk, azzal a kezdeti céllal, hogy több mint négy évtizeddel Farkas Bertalan űrrepülése után a Nemzetközi Űrállomásra küldjenek egy kutatóűrhajóst. A küldetés előkészítésére és megvalósítására 2023-ban 27,1 milliárd forintot csoportosítottak át, majd négy jelöltet választottak ki több száz jelentkezőből. 2024 májusában a gépészmérnökként végzett Kapu Tibor lett a kiválasztott, tartalékosa pedig Cserényi Gyula villamosmérnök.

Az Axiom–4 űrhajósai hét, jelenleg is a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó asztronautához és kozmonautához csatlakoznak majd: a német Matthias Mauererhez, a három-három amerikai és oroszhoz (Kayla Barron, Thomas Marshburn és Raja Chari, illetve Oleg Artemyev, Denis Mateveev és Sergey Korsakov). Az ISS-en tartózkodó űrhajósok eddig több ezer kísérletet végeztek el, amiből több száz tudományos publikáció született. Ugyanakkor különösebben sok, a mindennapi életünkre is kiható tudományos áttörést nem lehet a bolygónk körül keringő laboratóriumhoz kötni.

A Kapu Tibort szállító SpaceX Crew Dragon jelenleg az egyetlen amerikai űrhajó, amely rutinszerűen fuvaroz űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. A Dragont percek alatt űrbe juttató, részben újrahasználható Falcon–9 a világ egyik legsikeresebb űrrakétája, amit eddig 494-szer lőttek fel – ebből mindössze három repülés végződött kudarccal. A Falcon–9 2020 óta juttat a világűrbe emberes űrhajókat, és az eddigi emberes repülések során egyetlen komolyabb meghibásodást sem szenvedett el.

Az űrhajó a fellövéstől számítva nagyjából 10 percig utazik a Falcon–9 tetején, mielőtt leválna a rakétáról.

Fotó: SpaceX