A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztaszer településen is megjelent a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusa. A 9.500 példányt számláló májhasznú kacsatelepen a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek miatt gyanakodott az állattartó a madárinfluenzára. Az érintett állományt felszámolta a hatóság, valamint a gazdaság körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és a kiterjesztett felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

Az állategészségügyi hatóság új korlátozó intézkedéseket vezetett be. Magyarország teljes területén a jelenleg korlátozással érintett járások korlátozás alatt nem álló területére betelepítési engedély csak abban az esteben adható ki, ha a betelepített állományt az adott tartási helyről kizárólag azonnali vágásra szállítják ki. Ha a járvány továbbterjed, akkor az új intézkedés valamennyi érintett járás korlátozás alatt nem álló területén automatikusan életbe lép. Az intézkedés az érintett járásban lévő, valamennyi korlátozás alatt lévő terület feloldásáig vagy visszavonásig érvényes.

Ezenfelül az országos főállatorvos az aktuális járványügyi helyzet miatt, a 2/2024. számú határozatában 2024. október 11-től a magas kockázatú vármegyékben (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye teljes területén) elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik kötelező zártan tartását. Ennek értelmében, amennyiben a kifutó felülről és oldalról nem védett megfelelő erősségű madárhálóval, abban az esetben kötelező az állatokat állattartó épületben zártan tartani.

Az érintett vármegyékben szintén kötelező a nem kereskedelmi célból baromfit tartó gazdaságokban, hogy fedetten történjen a baromfik etetése és itatása, valamint javasolt ezen állatok zártan tartása is.

*

A pusztaszeri esetet követően a Fejér vármegyei Mezőfalva és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településeken azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 ezer állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány-és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23.570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány-és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak  a betegségre.

Az érintett állományok felszámolása jelenleg is zajlik. A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a három kilométer sugarú védőkörzeteket és a tíz kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzeteket.

A Nébih továbbra is szeretné kérni az állattartók együttműködését a fokozott járványvédelmi fegyelem fenntartásában. Tekintettel arra, hogy  az országban elszórtan jelent meg a betegség, ezért jelenleg a vadon élő madarak szerepe valószínűsíthető a járvány terjesztésében. Az ország magas kockázatú területein kötelező a kereskedelmi célból tartott baromfik zártan tartása, valamint a nem kereskedelmi célból tartott baromfik zártan etetése és itatása. Az ország többi területén pedig kötelező a baromfik zártan etetése és itatása. A takarmányt és az alomanyagot minden esetben zárt helyen kell tárolni.

A Nébih változatlanul fokozott óvatosságot kér az állattartóktól. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a korábbi évekhez hasonló nagy járvány megjelenését, és ebben az állattartói felelősségnek  kiemelt szerepe van. Az állattartók, az ágazat és a hatóság közös célja, hogy minél előbb felszámolják a jelenlegi járványt, és az ország újra mentessé váljon a magas patogenitású madárinfluenzától. 

A madárinfluenzával kapcsolatban további információk elérhetők a Nébih portál tematikus aloldalán.