A térségben a vaddisznóállományban jelentős a vírus jelenléte, ezért a sertéstartóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk állományaik védelmére és a járványvédelmi előírások szigorú, következetes betartására.

A drávafoki és okorági telepen megbetegedések és elhullások miatt vettek mintát, az ASP jelenlétét augusztus 12-én erősítette meg a Nébih laboratóriuma. Drávafokon 34 sertést, Okorágon 19 mangalicát tartottak. Az állatoknál lázat, gyengeséget, hasmenést és elhullást tapasztaltak.

Augusztus 18-án a Baranya vármegyei Kölkeden található, 27 sertést tartó gazdaságban erősítette meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét. Az elfekvő, étvágytalan állatok és az elhullás a betegség megjelenésére utalt, ezért haladéktalanul megkezdték a mintavételt.

Dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte a gazdaságok lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását. Az állományok felszámolása folyamatban van.

A kitörések körül három kilométeres védőkörzetet és tíz kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. Ezeken a területeken korlátozzák az élő sertések és az állati eredetű termékek mozgatását. A környék sertéstartó helyeit nyilvántartásba veszik, az állományokat pedig klinikai és szükség esetén laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik.

A gazdaságok az ASP szempontjából korlátozás alatt álló területen található. A térségben a vaddisznóállományban a vírus jelenléte jelentős, ezért a járványvédelmi szabályok betartása különösen fontos. A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy állományaik védelme érdekében fokozottan ügyeljenek az előírások maradéktalan betartására.

Kiemelten fontos a gabona alaptakarmányok minimum 30, míg a szalma 90 napos külön tárolása, pihentetése. Almozásra, illetve a sertések etetésére csak ezt követően használhatók. Az állományok védelmét szolgálja a telepek zártan tartása, a fertőtlenítési előírások maradéktalan végrehajtása és a vaddisznókkal való akár közvetett érintkezés megakadályozása is. Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost.

A vírus a környezetben hosszú ideig fertőzőképes maradhat. Közvetlenül vérrel és testváladékkal terjed, de szennyezett jármű, eszköz, munkaruha vagy lábbeli is behurcolhatja. Kockázatot jelent az ellenőrizetlen állatvásárlás, valamint a fertőzött sertésből vagy vaddisznóból származó élelmiszer is.

A védekezés alapja ezért a telepi forgalom szigorú ellenőrzése. A behajtó járműveket fertőtleníteni kell, a belépők számára elkülönített ruházat és lábbeli szükséges, a telepi eszközöket pedig nem szabad más gazdaságban használni. Meg kell akadályozni a házi sertések és a vaddisznók közvetlen vagy közvetett érintkezését is. Állati eredetű élelmiszerhulladék, vagyis moslék etetése tilos.

A korai felismerés különösen fontos, mert a betegség nem feltétlenül okoz egyszerre tömeges megbetegedést. Figyelmeztető jel lehet a magas láz, az étvágytalanság, a bágyadtság, a bizonytalan mozgás, a hányás, a hasmenés vagy a váratlan elhullás. Előfordulhat a fülek, a farok és a lábvégek vöröses vagy kékes-lilás elszíneződése is.

A gyanús tüneteket és az ismeretlen eredetű elhullást azonnal jelezni kell a szolgáltató állatorvosnak. A gyors bejelentés csökkentheti a továbbterjedés kockázatát, a hatósággal való együttműködés és a járványvédelmi szabályok betartása pedig az állami kártalanítás feltétele.

Az ASP emberre nem veszélyes, más állatfajokat sem betegít meg, ugyanakkor a betegség megjelenése jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára, mert nincs ellene használható vakcina vagy gyógyszer. Fertőzés igazolásakor a teljes fogékony állományt le kell ölni, az érintett anyagokat ártalmatlanítani kell, a gazdaságban pedig szigorított fertőtlenítést végeznek.

A baranyai kitörések azt mutatják, hogy a fertőzött vaddisznóállomány közelében a kis létszámú gazdaságok is veszélyben vannak, hiszen egyetlen szennyezett eszköz, jármű vagy lábbeli is elég lehet a vírus behurcolásához, a következmény viszont a teljes állomány elvesztése és a környező gazdaságok forgalmának korlátozása lehet.

Az üzletekben kapható magyar sertéshús és húskészítmények biztonságosak, azokat a hatósági állatorvosok ellenőrzik. Vásárolják és fogyasszák bátran! 

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető Nébih tematikus aloldalán.