A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megrendezésével az a cél, hogy a gazdálkodók jó gyakorlatainak bemutatásával, tudásuk átadásával segítsék a termelők közötti együttműködést és közösségbe szerveződést. 

Hagyományos és tájjellegű termékeink kulturális örökségünk részét képezik, hozzájárulnak a helyi identitás megerősítéséhez. Védjegyekkel és földrajzi árujelzőkkel való megkülönböztetésük olyan egyedi eszköz a termelői közösségek kezében, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen tudják megkülönböztetni termékeiket a tömegtermékektől – közölte az Agrárminisztérium. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmának megszerzése után fontos lépés a hasznosítás, azaz célzott marketinggel és promóciós programokkal népszerűsíteni ezeket a terméket. Ebben a szakaszban is kulcsfontosságú a termelői közösségek szerepe.

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program célja a hagyományos és tájjellegű termékek ismertségének növelése, piacrajutási lehetőségeinek bővítése. A HÍR programot az Agrárminisztérium a Földrajzi Árujelzők Program előiskolájaként működteti. A HÍR védjegy pályázaton hagyományos és tájjellegű termékekkel lehet részt venni. Idén 15 termék nyerte el a HÍR védjegyhasználat jogát, így 253-ra nőtt a védjeggyel rendelkező hagyományos és tájjellegű termékek száma. 

A Termelői Közösségek Napján az ország különböző régióiból érkezett HÍR védjegyes kiállítók mutatták be termékeiket. Kiemelt bemutatkozási lehetőséget kaptak idén az OMÉK-on a Hagyományok – Ízek – Régiók díjjal kitüntetett HÍR regionális központok termelői közösségei: Észak-Alföldről a hajdúböszörményi Civilek a Lakóhelyért Egyesület, Dél-Alföldről az Orosháza és Térsége Gazdakör, míg Közép-Dunántúlról a Magyarpolányi Német Nemzetiségi Egyesület. A HÍR regionális központok a jó gyakorlatok bemutatásával, a hagyományos tudás átadásával és tapasztalatcserével erősíteni tudják a helyi termelői közösségeket.

Címlapfotó: AM