Szigorúbb és egyértelműbb szabályok lépnek életbe a szőlő aranyszínű sárgasága ellen. A változás lényege egyszerű: a termelőknek nem elég a tüneteket figyelniük, a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen is időben és következetesen kell védekezniük.

Ez nem adminisztratív részletkérdés. A szőlő aranyszínű sárgasága gyorsan terjedő, súlyos növényegészségügyi kockázat. Ha egy fertőzött ültetvényben elmarad a beavatkozás, az nemcsak az adott gazdaságban okozhat kárt, hanem a környező szőlőkben is növeli a fertőzés veszélyét.

A friss szabályozás ezért nagyobb hangsúlyt helyez a kabóca elleni kötelező védekezésre, a megfigyelésre és a fertőzésgyanús tőkék kezelésére. A gyakorlatban ez pontosabb rajzásfigyelést, időben elvégzett növényvédelmi kezelést és fegyelmezettebb ültetvényellenőrzést jelent.

A fertőzött ültetvényrészeknél a beavatkozás sem halogatható. Meghatározott fertőzöttségi szint fölött már nem elegendő néhány tőke eltávolítása: az ültetvényrész felszámolása is indokolt lehet. Ez fájdalmas és költséges döntés, de sokszor ez állíthatja meg a nagyobb térségi kárt.

A szabályváltozás támogatási oldalról is fontos. A fertőzött ültetvények kivágása, pótlása vagy újratelepítése komoly kiadás, ezért nem mindegy, hogy a gazdálkodó milyen feltételekkel és milyen adminisztráció mellett tud lépni. Az egyszerűbb, átláthatóbb szabályozás segíthet abban, hogy a szükséges beavatkozás ne csússzon el a bizonytalanság miatt.

Aki szőlőt művel, annak a következő időszakban nemcsak a saját ültetvényét kell figyelnie, hanem a térségi növényegészségügyi jelzéseket is. Egy elhanyagolt vagy későn kezelt terület egész környék szőlőtermesztésére kockázatot jelenthet.

A védekezés akkor lehet eredményes, ha nem utólagos tűzoltásként jelenik meg. A kabóca megfigyelése, a kezelések időzítése, a gyanús tőkék felismerése és a szükséges felszámolás együtt adhat esélyt arra, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább.