A precíziós támogatás most ismert részletei alapján a készülő pályázat nem egyszerű gépbeszerzési lehetőség lesz. A konstrukció inkább azoknak kedvezhet, akik a digitális átállást nem egy-egy új eszközzel, hanem üzemi szinten akarják végig vinni.

A jelenlegi információk szerint a keret 97,5 milliárd forint lehet, az egy projektre jutó maximális vissza nem térítendő támogatás pedig 150 millió forint. Az alaptámogatási intenzitás 50 százalék, a megvalósításra 24 hónap állhat rendelkezésre. A pályázathoz kötelező üzemszintű digitális terv kapcsolódna, vagyis már a belépésnél igazolni kellene, hogy a fejlesztés nem önálló eszközvásárlás, hanem átgondolt technológiai lépés.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatás nemcsak helyspecifikus munkavégzésre alkalmas gépek beszerzését segítheti, hanem a meglévő gépek precíziós művelésre alkalmassá tételét, az üzemi adatgyűjtést, a farmmenedzsment-szoftverek használatát, az adatkapcsolatok kiépítését és egyes precíziós szolgáltatások bevonását is. A hangsúly tehát nem önmagában a vason, hanem a rendszerben működő technológián van.

A pályázati előírásokból az látszik, hogy nem a legkisebb gazdaságokra szabják a konstrukciót. A most ismert feltételek szerint azok indulhatnak, akik a benyújtást megelőző lezárt üzleti évben legalább 10.000 euró STÉ üzemmérettel rendelkeznek, és árbevételük legalább 40 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. Ez már önmagában is egy olyan küszöb, amely szűkíti a lehetséges pályázói kört.

A tervezett szabályok alapján a gépbeszerzésnek is lesznek korlátai. Legfeljebb két traktor lehet elszámolható, összesen 20 millió forintig, darabonként legfeljebb 10 millió forintos értékben. Egy önjáró permetezőgép és egy szemestermény-betakarításra alkalmas kombájn is bekerülhet a támogatható elemek közé, utóbbinál legfeljebb 30 millió forintos értékhatárral. Emellett RTK-modullal felszerelt felmérő drón és anyagkijuttató drón beszerzése is megjelenhet a támogatható tételek között. A keretekből az látszik, hogy a kiírás nem hagy teljesen szabad kezet a klasszikus gépparkcserére.

A támogatási intenzitás ugyanakkor több ponton is emelkedhet. További előnyt kaphat a fiatal termelő, a termelői együttműködésben részt vevő gazdaság, a gazdaságátadáshoz kapcsolódó fejlesztés és az ökológiai gazdálkodás is. Ez érdemben javíthatja a beruházás finanszírozhatóságát, főként azoknál, akik egyszerre több feltételnek is megfelelnek.

A kérdés így már nem az, hogy van-e érdeklődés a precíziós technológia iránt, hanem az, hogy hány gazdaság tud valóban pályázatképes rendszert összerakni mögé. Ahol már működik az RTK-alapú munkaszervezés, az inputfelhasználás pontosítása, az adatkezelés vagy a zónák szerinti döntéshozás, ott ez a támogatás valódi továbblépést jelenthet. Ahol viszont a fejlesztési szándék még mindig elsősorban egy új gép megvásárlására korlátozódik, ott a belépési feltételek könnyen szűknek bizonyulhatnak.

A most ismert részletek alapján a készülő pályázat egyszerre jelenthet lehetőséget és szűrőt. Forrást adhat azoknak a gazdaságoknak, amelyek már elindultak az adatalapú működés felé, de egyben ki is jelöli, hogy a következő időszakban a precíziós fejlesztés mércéje nem az lesz, van-e új eszköz a telepen, hanem az, hogy az technológiává tud-e összeállni a gazdaságban.

Kováts Viktor