A hálózat a tavalyi évet összefoglaló beszámolója szerint 2025-ben összesen 10.490 bejelentést kezelt. A legtöbb az elmúlt évben is az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerhez (RASFF) érkezett, ami az összes értesítés 51%-át tette ki. A hazai kezdeményezések főként élelmiszerbiztonsági, nyomon követhetőségi és állatjóléti problémákhoz kapcsolódtak.
Összesen 5.344 ügy jelent meg 2025-ben a RASFF-on, amelyek 92%-a élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentés volt. A hazánkat is érintő 249 RASFF-ügy nagy részében zöldségekkel, gyümölcsökkel, baromfihússal és abból készült termékekkel, valamint gabonatermékekkel vagy pékárukkal adódott probléma. A magyar hatóságok 30 ügyet indítottak, többségében kockázatos élelmiszer, egy esetben pedig takarmánnyal kapcsolatban.
Az Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés (AAC) hálózat a tavalyi évben összesen 3.146 ügyet kezelt. Ezek jellemzően zöldségekhez, gyümölcsökhöz, étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, továbbá élő állatokhoz kapcsolódtak. 2025-ben Magyarországot 114 AAC bejelentés érintette, melyből hazánk 18-at kezdeményezett.
Az Élelmiszercsalási Hálózat (FFN) a tavalyi évben 294 bejelentést regisztrált, melyek között legnagyobb számban az élelmiszerekkel kapcsolatos nem megfelelőségek szerepeltek. Magyarországot 27, hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, amelyből 5 esetben hazánk volt a bejelentő: étrend-kiegészítőkre és élő állatokra vonatkozó nyomon követhetőségi hibák és megtévesztő állítások miatt.
A Növényegészségügyi Rendszer (PHN) összesen 183 bejelentést kezelt az elmúlt évben. A növényegészségüggyel foglalkozó rendszerben jellemzően növényi károsítók, nem megfelelő növényútlevelek vagy fa csomagolóanyagok nem megfelelő jelölése miatt érkeztek bejelentések. Magyarország három alkalommal tett bejelentést, és összesen négy esetben volt érintett.
A Kisállatok Hálózata (PAN), a kedvtelésből tartott állatokhoz kapcsán felmerülő szabálytalanságokat kezelő rendszerben tavaly összesen 594 esetet jelentettek, többek között hiányzó kisállatútlevelek vagy veszettség elleni védőoltások okán. Mindezek közül 77 ügy érintette Magyarországot, amelyből öt hazai kezdeményezésű volt.
Az Állatjóléti Hálózat (AWN) főként a gazdasági haszonállatok hosszú távú szállítása során, felmerülő állatjóléti problémákkal, továbbá az állattartó telepeken és a vágóhidakon történő kezelésükkel foglalkozik. 2025-ben 929 bejelentés érkezett, melyek 95%-a szállítással összefüggő szabálytalanságokhoz kapcsolódott. Hazánkat mintegy 30 megkeresés érintette.
A Nébih aktívan részt vesz az ACN hálózat és rendszereinek működtetésében, a bejelentések kivizsgálásában, a kapcsolódó hatósági intézkedések koordinálásában. A hálózatnak köszönhetően évente több ezer veszélyes vagy nem megfelelő termék kerül le a polcokról, vagy kerül ki az élelmiszerláncból.
A hatóság a jövőben is aktívan közreműködik a hálózat munkájában, támogatva a nemzetközi együttműködést, valamint az élelmiszerlánc-biztonságot, az állatjólétet, a növényegészségügyet és a fogyasztók védelmét.
Az EU Riasztási és Együttműködési Hálózatának részletes összefoglalója ITT megtekinthető.



























