Eszerint az elmúlt egy hétben nagyrészt száraz volt az idő, az ország nagy részén az egy millimétert sem érte el a csapadék mennyisége. A szerdai záporok a talaj felső néhány centiméterét nedvesítették csak át, a felső félméteres réteg az Alföld és a Kisalföld nagy részén kritikusan száraz, és az elmúlt tíz napban nagyon sokat száradt. Az északkeleti országrészben a teljes felső egyméteres réteg rendkívül száraz, a telítettséghez az Alföldön többfelé 100 milliméternél is több csapadékra lenne szükség.

A hőmérséklet az elmúlt napokban 4-6 Celsius-fokkal magasabban alakult az ilyenkor szokásosnál: a hét elején 30-33 fok volt napközben, éjszakánként pedig 11-15.

Az őszi búza a virágzás végén, illetve a szemfejlődés fázisában jár, a repce is a magképződés fázisában van. Az állományok optimális fejlődése jóval több nedvességet igényel, mint ami rendelkezésre áll. A nyári kapás növények számára további csapadékra lenne szükség. Az adatokból kiderül: a Tiszántúl északi fele mellett máshol is egyre többfelé tér vissza az aszály.

A legfrissebb, május közepére vonatkozó, a felszín zöldességét mutató vegetációs index értéke az évnek ebben az időszakában természetesen magas. A jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően az előző, aszályos időszakban tapasztalt csökkenés megállt, sőt, többfelé növekedés figyelhető meg, május közepén az átlagosnál zöldebb területek aránya vált meghatározóvá.

Az előrejelzés szerint változékonyabbá válik az időjárás, többször is várható zápor.

A következő egy hétben összességében a záporos csapadék lesz a meghatározó, ami nagy területi különbségekkel jár: északon, északnyugaton valószínű a nagyobb, délkeleten a kisebb mennyiség. Az ország nagy részén a lehulló csapadék azonban nem fedezi a párolgási veszteségeket, így a talaj tovább szárad. A hőmérséklet csúcsértéke jellemzően 25 és 30 fok között alakul, éjszakánként pedig többnyire 12-17 fok közé hűl a levegő.