Legutóbb 2020-ban a Covid-19 járvány miatti járványvédelmi intézkedések árnyékában kellett megszervezni a tisztségviselők választását, most pedig a ragadós száj- és körömfájás miatti szigorú védekezések okoztak némi nehézséget a közgyűlés megszervezésében. Sajnos emiatt az egyesület tagságának mintegy harmada tudta „érvényesíteni jogait”, azaz szavazott az idei rendezvényen. Többen nem mertek eljönni, mondván, hogy a tenyésztőkkel való kontakt növeli a ragály terjedésének esélyét – ami nyilvánvalóban igaz – azonban a járványvédelmi intézkedések betartásával – és itt a tenyésztők saját telepükre történő visszatérésének járványvédelmi intézkedéseire gondolunk – ez az esély gyakorlatilag nullára csökkenthető. Köszönhetően a tenyésztők fegyelmezett viselkedésének, az intézkedések betartásának nem történt újabb kitörés az országban.

A Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének tagsága 2025-ben

Amilyen fegyelmezetten kezelték tenyésztőink a járványhelyzetet, olyan rendezetten zajlott a közgyűlés is. Először az új tenyésztési programok elfogadására került sor, mely aktualizált szabályozással „indul útjára” az Agrárminisztériumba annak céljából, hogy az agrárminiszer elfogadja, és aláírja a jóváhagyást. A módosítás célja egy olyan új program létrehozása volt (mindkét fajtában külön-külön), amely követi a modern tenyésztési módszereket, tenyésztéstechnikai nóvumokat, ugyanakkor biztosítja a fajták hosszú távú fejlődésének garanciáját. A modernizálás eredményeképp bekerült a genomikai tenyészértékbecslés lehetősége a teljesítmény-megállapítás folyamatába. Az új rendszerben a teljesítményvizsgálat lefolytatásához a fajták modern, napjainkban aktuális értékmérőinek paramétereit vettük alapul, az indexálás és a minősítési küszöbértékek azonban nem változtak. Az egyesület eljárásrendje mind a törzskönyvezés, mind a teljesítményvizsgálat során ötvözi a régi, jól bevált, hagyományos, és a modern, napjaink tudományos eredményire alapozott módszereket, ezzel azt remélve, hogy a genetikai képességek feltárásában még jobb eredményt lehet elérni, ez pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy megállapíthassuk egy tenyészetben, melyek a legjobb tenyészállatok, ami pedig a szelekció hatékony végrehajtásához nélkülözhetetlen. Mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetén a genetikai előrehaladás egy nehéz kérdés. Mindkét fajta ugyanis tenyészcéljai közt szerepelteti a hústermelési paraméterek, illetve a szaporasági mutatók javítását. Ezt egyszerre megvalósítani nagyon nehéz feladat, ugyanis ezek a tulajdonságcsoportok egymással ellentétesen fejlődnek. Ha az egyikre szelektálunk, a másikban csökkenést okozhatunk, ha nem vagyunk körültekintőek. Ha például egy állományból tenyészutánpótlásra mindig a legszebb, legnagyobb üszőket válogatjuk ki, akkor lehet, hogy a tejtermelésükben csökkenést fogunk tapasztalni, ami a borjúnevelés szempontjából negatívan érint majd. Sokan nem értik, hogy a sajátteljesítményvizsgálatban (STV) tesztelt gyarapodóképességre történő szelekció – mert mi mást vizsgálnánk az STV során alkalmazott 5 hónapos hízlalási teszt során – miért nem eredményezett a hosszú évek alatt látványos 205 napra korrigált súlygyarapodást. Az STV alatti hízlalási teszt valóban azt mutatja meg, hogy a tenyészbika milyen hízlalási eredményre képes – amit feltehetően örökít is majd – de nem feltétlenül ez a szelekció alapja. Nem is gondolnák sokan, hogy a vásárlók mi minden tulajdonságot tekintenek a „legfontosabbnak”. Az egyesület álláspontja, hogy a hízlalási teszt eredményét, a testméretfelvételezést, a küllemi bírálati pontokat és a genomikai elemzési adatokat mind-mind a származási adatok együttes elemzésével kell értékelni és a továbbtenyésztésről mindezek alapján kell meghozni a végső döntést. Azt látjuk, hogy ez az elv működőképes, a gyakorlatban is kivitelezhető, sőt a tenyésztők is fogékonyak erre a körültekintő döntéshozatalra, azonban a genetikai előrehaladás csak kis léptékben, szakaszosan jelentkezik ebben az esetben. Ugyanakkor valóban mindkét tulajdonságcsoportban történik előrehaladás, ha lassú is. Mivel a fajták nemesítése jó irányba haladt az utóbbi időben – különösen az utóbbi 5 év volt kiemelkedő a fejlődésben – így a tenyésztők legnagyobb hányada elégedett a tenyésztési mutatókkal, a genetikai előrehaladással.

Csomai Géza elnök összefoglalója az eltelt 5 évről

Mindezek eredményeként a közgyűlés – elégedetten az egyesület és a vezetés munkájával – újabb öt évre megválasztotta az elnökséget és a felügyelőbizottságot, ahol összesen a vezető tisztségviselők nyolc személye közül mindössze egy változott. Dr. Bittner Diána (Marócsa Agro Kft.) már nem vállalta a következő ciklust családi, és munkával kapcsolatos elfoglaltságai miatt, helyére Brunner Ákost (Hosszú Farm – Vecsés) választotta meg a közgyűlés a következő öt évre. Ezúton is köszönjük dr. Bittner Diánának az egyesület vezetésében végzett munkáját, és gratulálunk Brunner Ákosnak a kinevezéshez. Egyesületünk vezetése tehát minimális változással, az eddig végzett munka, tenyésztési elvek mentén történő eljárás folytatására kapott felhatalmazást, ami azt jelenti, hogy a tenyésztők nagy többsége egyetért azzal az úttal, amelyet a fajták tenyésztésében a vezetőség követ. Ez egy visszajelzés a nemesítés irányáról, annak alkalmasságáról a köztenyésztésben, a piac és a mindennapi élet tükrében. Szintén visszajelzés az a tény, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak tenyésztők az egyesület tagjai közé. 2025-ben óriási belépő tagság csatlakozott az egyesülethez. Ez több mint 100 új tagot és mintegy 6.000 anyatehenet jelent. Ezúton is arra bíztatjuk a hazai limousin és blonde d’Aquitaine tartókat, hogy csatlakozzanak ehhez a csapathoz, mert minél nagyobb a szövetség az országban fajtáink tenyésztését illetően, annál inkább biztosított az előrehaladás, ami minden limousin és blonde d’Aquitaine fajtát tartó tenyésztő érdeke. Minél nagyobb az egyesület rálátása a hazai fajtapopulációra, annál hatékonyabban tudja a minőségi tenyészállatok kiválogatását elvégezni, amelyeket a szelekciós sémának megfelelően köztenyésztésbe vonva a fajták genetikai előrehaladását, minőségi javítását el tudja végezni. Ennek hatását pedig minden állattartó érezni fogja, hiszen szinte minden termelő vesz bikát, vagy állít be tenyészutánpótlást, amelynek genetikai alapjait a hazai populáció előrehaladása fogja befolyásolni. Ezért ez egy nagy közös munka, amelyben minél többen részt vesznek, annál hatékonyabb lesz az eredmény. Ezt a nagy közös munkát pedig egy nagy közösség, „egy család”  végzi, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Családja, amelyhez jó tartozni, ahol összetartás van, szakmai és emberi támogatás, közös „ünnepekkel” és persze néha közös „szomorkodással” – amelyet csak akkor tapasztalhat meg bárki, amikor csatlakozik ehhez a családhoz. Bíztatok tehát mindenkit, hogy bátran keresse fel egyesületünket, ha szakmai kérdése van, ne habozzon, vállalja fel bátran, hogy együtt, közös erővel vigyük a fajtáink zászlóját, rúdját a magasba tartva, hogy minél magasabban lengjen a zászló, éltetve ezzel ezt a tenyésztői közösséget, mely elért eredményei alapján méltó arra, hogy a zászló a lehető legmagasabban hirdesse: íme, ez a közösség, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Közössége.

dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete