Szeged környékén több mezőgazdasági területen is terménymegsemmisítést rendelt el a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, miután szennyezett föld került a táblákra. A döntés azokat a területeket érinti, ahol növénytermesztés folyik, és a termés élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználása nem tekinthető biztonságosnak.

A hatósági közlés szerint a BYD szegedi beruházási területéről elszállított föld egy részében határérték feletti alkilbenzol-szennyezést mutattak ki. A vállalkozás csaknem 30 különálló helyrajzi számra összesen 325.000 köbméter földet szállított ki. Ebből a vizsgálatok alapján 30.994 köbméter bizonyult szennyezettnek, amelyet 10 helyrajzi számon terítettek el.

A megsemmisítés közvetlen következménye az idei termés elvesztése. A kár azonban nem csak a le nem aratható növényállományban jelentkezik. A vetőmag, a tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem, a gépi munkák és az addig elvégzett műveletek költsége is benne marad a területben.

Az ügy a gazdálkodók számára azért különösen fontos, mert megmutatja: a termőföldre kerülő külső eredetű talaj vagy földanyag nem pusztán környezetvédelmi kérdés. Ha annak eredete, minősége vagy dokumentáltsága nem egyértelmű, az közvetlenül veszélyeztetheti a termelést, az értékesítést és a támogatásokhoz kapcsolódó megfelelést is.

A kormányhivatal május végén értesítette az érintett földhasználókat és földtulajdonosokat a terménymegsemmisítésről. A gazdálkodók a zöldkár iránti igényüket polgári peres úton érvényesíthetik a szennyezővel szemben. Ez hosszabb bizonyítási folyamatot jelenthet, miközben a terméskiesés azonnali gazdasági teherként jelenik meg.

A hatósági vizsgálatok még nem zárultak le. A folytatásban az lesz a döntő kérdés, pontosan mekkora az érintettség, hogyan rendezhető a kár, és milyen garanciák védhetik meg a termőföldet attól, hogy hasonló esetben a gazdálkodó viselje elsőként a következményeket.