A két szakmai szervezet közleményében szerepel, hogy a klímaváltozás negatív hatásait nehezen viselik a kertészeti kultúrák, azonban vannak olyan fajok, melyek valamelyest jobban tűrik az időjárási viszontagságokat. A csemegeszőlő a kontinentális klímán is eredményesen termeszthető. A késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, mely az idei évben nagyobb termésbiztonságot jelentett más gyümölcsökhöz képest.

Noha Magyarországon továbbra is borszőlő termesztésével foglalkoznak a gazdálkodók a legnagyobb területen, a folyamatosan változó klimatikus viszonyok és a növekvő fogyasztói igények miatt azonban (mint világszerte) egyre nagyobb teret hódíthat az étkezési célra szánt szőlő termesztése. Főként a fehér, magnélküli fajták piaci részesedése növekszik, amelyre a termelő országok fajtaváltással, illetve területbővítéssel reagálnak.

A NAK és FruitVeB körképe szerint jelenleg mintegy 383 hektáron termesztenek csemegeszőlőt Magyarországon, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun, Heves és Tolna vármegye.

Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is valamelyest használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1.000 hektárt tesz ki.

Az évente megtermelt mennyiség tíz évvel ezelőtt még meghaladta a tízezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 4.600 tonna környékén alakul. A hazai fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik, így jelentős importra szorulunk. A csemegeszőlőt import 2024-ben 15 ezer tonnát tett ki.

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és két csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben. A fajták különböző érési sorrendjének köszönhetően júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt.

Magyarországon a korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova – derül ki a körképből. A magyar csemegeszőlő egyelőre csak választékbővítőként van jelen a hazai piacon.

A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal, ahonnan az import java része származik - Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India - csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha a termőfelületünk jelentősen növekszik, valamint a hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) és a fajtaszerkezetünk jelentősen javul.

Az ágazat számára komoly problémát jelent még a munkaerő hiánya is, ami egy nehezen gépesíthető kultúrában nélkülözhetetlen erőforrás. Emellett a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége is kihívások elé állítja a termelőket, hiszen már 17 vármegyében van jelen. A kórokozó terjedésének megfékezése a hazai szőlőtermesztés jövőjét jelentheti.

A betegséget okozó fitoplazma elleni védekezés alapja a megelőzés, amiben az egészséges szaporítóanyag használata mellett a vektorok elleni rendszeres és célzott védekezés is jelentős szerepet játszik - figyelmeztetnek a szakemberek.