A tél végi permetezések elvégzésére szükség lehet azokban a gyümölcsösökben is, amelyekben a vegetációs időszakban a helyi előrejelzésre alapozva a rovarölő szerekkel végzett permetezések számát csökkentik.

A tél végi lemosó permetezés megalapozatlan nyugalmat vált ki a termelőkben, s ezért helytelenül ítélik meg a következő permetezések fontosságát, vagy időben történő elvégzését. Ennek gyakori következménye, hogy a rügyfakadás kori és a zöldbimbós állapotban esedékes védekezéseket nem, vagy csak késedelmesen hajtják végre. Azokban a gyümölcsösökben - elsősorban házi kerti és szórvány gyümölcsösökben - ahol a permetezések mértéke és minősége nem nyújt kellő védelmet a vegetációs időszakban, feltétlenül célszerű a tél végi lemosó permetezés.

Mi ellen védekezünk a tavaszi első és második permetezéskor? A legfontosabb kórokozók és kártevők:

Alma ültetvényben termőre fordulás előtt:
- rügypattanás előtt: kaliforniai pajzstetű, sodrómolyok, levéltetvek,
- rügypattanás után közvetlenül: varasodás, lisztharmat.

Alma ültetvényben termőre fordulás után:
- nyugalmi állapotban: kaliforniai pajzstetű, sodrómolyok, levéltetvek,
- közvetlenül rügypattanás után: varasodás, lisztharmat.

Körte ültetvényekben:
- nyugalmi állapotban: varasodás, sodrómolyok, pajzstetű félék,
- rügypattanás után: varasodás.

Őszibarack ültetvényekben:
- rügypattanás előtt: monília, levéllyukacsosodás, pajzstetű,
- rügyfakadás után: levélfodrosodás, levéllyukacsosodás, monília.

Kajszi ültetvényekben:
- rügypattanás előtt: monília, levéllyukacsosodás,
- rügyfakadás és fehérbimbós állapot között: monília, sodrómolyok, ormányosok.

Szilvásokban:
- rügypattanás előtt: monília, polisztigmás levélfoltosság (lehullott, áttelelt levelek kezelése), pajzstetvek,
- rügypattanáskor, vagy közvetlenül utána: ha nincs nagy fertőzési nyomás az előző permetezés elvégzése után, akkor elhagyható

Cseresznye, meggy ültetvényekben:
- rügypattanás előtt: levéllyukacsosodás, pajzstetvek, cseresznye levéltetű, sodrómolyok, araszoló hernyók,
- rügypattanás és fehérbimbós állapot között: levéllyukacsosodás, sodrómolyok, araszoló lepkék hernyói, cseresznye levéltetű.

Diósokban:
- rügypattanás előtt: dió baktériumos betegsége,
- rügyfakadás után: dió baktériumos betegsége, levéltetvek, lombrágó kártevők.

Bodzában:
- ennek a növénynek viszonylag kevés kártevője és kórokozója van. Egyes években a fekete levéltetű ellen célszerű védekezni.

A téli almáról bővebben
A legtöbb kórokozónál és kártevőnél az ún. teljes mentesség a gyakorlatban nem érhető el. Aránytalanul nagy többlet költséggel elérhető ugyan egy fertőzöttségi minimum, ennek fenntartása azonban többnyire nem gazdaságos. A gyakorlatban sok esetben megelégszünk a fertőzöttség gazdaságos minimumon tartásával (pl. almafa lisztharmat, takácsatka, sodrómolyok). A kórokozók, kártevők „megengedhető minimális” fertőzöttségi arányát gyümölcsfáink kondícionális állapotának megőrzésével és emelésével növelhetjük (okszerű szervestrágyázás, levélanalízisen, talajvizsgálaton alapuló tápanyag-utánpótlás).

Varasodás: erős csapadékos időjárás után nagy fertőzési potenciállal indul a vegetáció. Ha nagy az aszkospóra koncentráció, és ha tavaszunk hűvösebb, csapadékosabb lesz, akkor nagy fertőzési nyomásra kell számítani varasodásban.

Lisztharmat: amennyiben tavasszal esős időjárás lesz, várhatóan alacsonyabb a lisztharmat fertőzöttség, de száraz meleg időjárás esetén lisztharmatfertőzésre is számíthatunk.

Rovarkártevők: a levéltetvek korai megjelenésére számíthatunk valamint a kaliforniai pajzstetű erőteljes fellépésére, megjelenésére készüljünk fel.

Gyomirtás: figyelmeztető jel lehet a jövőre nézve, hogy a vegyszeres gyomirtás több helyen nem sikerült, ami nagyon kedvezett a gyomok erőteljes fejlődésének. Az irtandó gyomok zömét a betyárkóró, fehér libatop, parlagfű, tarack félék adják.

C.E.