A tavaszi vetés idén lassan és egyenetlenül indult. Április közepére országosan a tervezett területek 24,2 százalékán végeztek a munkával, de az átlag jelentős térségi eltéréseket takar. Volt, ahol már jól haladtak a gépek, máshol a talajállapot, a száraz felső réteg vagy a fagyveszély miatt kivárásra kényszerültek a gazdák.

A tervezett tavaszi vetésterület 2026-ban mintegy 1,8 millió hektár. A szezon elején nemcsak az számított, hogy mikor lehet rámenni a táblákra, hanem az is, hogy milyen magágyat lehetett készíteni. A gyorsan kiszáradó felső talajréteg több helyen rontotta a kelés esélyeit, miközben a lehűlések miatt a túl korai vetés is kockázatot jelentett.

A különbség a tavaszi vetésű gabonáknál látszott igazán. A tervezett 777,1 ezer hektárból április 16-ig 154,9 ezer hektáron fejeződött be a vetés. Békés és Nógrád vármegyében a készültség már meghaladta a 60 százalékot, miközben Zalában 5,3, Bács-Kiskunban 7,9 százalékon állt. Ez nem pusztán munkaszervezési eltérés: a helyi időjárás és talajállapot idén erősen széthúzta a vetési lehetőségeket.

A főbb kultúráknál is eltérő volt az indulás. Kukoricából a tervezett 674,7 ezer hektárból 105,7 ezer hektárt vetettek el április közepéig, ami 15,7 százalékos készültséget jelentett. Napraforgóból a 810,7 ezer hektáros tervhez képest 221,9 ezer hektáron végeztek, vagyis a munka 27,4 százalékon állt. A cukorrépa ezzel szemben jóval előrébb járt, 73,7 százalékos készültséggel.

A késés gyakorlati következményei a következő hetekben dőlnek el. A csúszó vetés befolyásolhatja a kelést, az állományok egyöntetűségét, a gyomirtás időzítését és később a növényvédelmi döntéseket is. Ahol a kelés vontatott vagy egyenetlen lesz, ott a szezon eleji hátrány később is megmaradhat a táblában.

A tavaszi vetés így idén nem országos átlagok alapján értékelhető. A gazdáknak táblaszinten kell dönteniük: mikor elég jó a talaj, mennyi nedvesség maradt a magágyban, és mekkora kockázatot jelent a további lehűlés vagy a csapadékhiány. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a később vetett állományok kapnak-e elég csapadékot és hőösszeget a lemaradás mérsékléséhez.