Az aszály már az állattartó telepek takarmánybiztonságát is elérte. Több térségben 30–50 százalékkal kevesebb szálastakarmány termett az átlagosnál, miközben a széna és a szalma ára gyorsan emelkedik. A kérdés most nemcsak az, mennyi takarmány van az országban, hanem az is, hogyan és milyen költséggel jut el oda, ahol állatot kell etetni.

A szálastakarmány-hiány különösen a kérődző állományokat érinti. A széna, a szalma és a szenázs nem egyszerűen tömegtakarmány: az állatok kondíciójára, termelésére és egészségére is közvetlenül hat. Ha a gazdaság gyengébb minőségű vagy drágán beszerzett takarmányra szorul, az gyorsan rontja a tej- és hústermelés jövedelmezőségét.

A rendkívüli lépések első eleme az országos készletfelmérés lehet. Erre azért van szükség, mert a hiány nem egyenletes. Van, ahol még található széna vagy szalma, máshol már most feszes a helyzet. Az állami kezelésű területek kaszálási lehetőségeit is vizsgálják, hogy minden hasznosítható takarmánytömeg bekerülhessen a rendszerbe.

A másik kulcskérdés a szállítás. Ha egy gazdaság csak távolabbról tud takarmányt venni, a fuvar sokszor érdemben megdrágítja a beszerzést. Ezért merült fel a szálastakarmány szállításához kapcsolódó útdíjak csökkentése. Fontos szempont, hogy a kedvezmény ne csak a saját járművel dolgozó gazdaságokra, hanem a bérfuvarozókra is kiterjedjen.

Ha a hazai készletek nem elegendőek, külföldi beszerzés is szóba kerülhet. Emellett a takarmányozásra alkalmas ipari melléktermékek gyorsabb felhasználása is enyhíthet a szűk kínálaton. Ezek átmeneti megoldások, de egy gyenge kaszálási évben időt adhatnak az állattartóknak.

A támogatási előlegek kérdése szintén fontos. A takarmány pótlása egyszerre jelent beszerzési, szállítási és finanszírozási terhet. Ha a gazdaságok korábban jutnak hozzá támogatási forráshoz, az javíthatja a likviditást, főleg ott, ahol most kell feltölteni a készleteket.

A gyakorlati feladat világos: nem érdemes őszig várni a számolással. Most kell felmérni a készleteket, a minőséget, a várható fogyást, a pótlás árát és a szállítási költséget. Aki későn lép, könnyen drágább vagy gyengébb takarmánnyal maradhat.

A következő hetekben a csapadék, a második-harmadik kaszálások eredménye és a logisztikai döntések együtt alakítják a helyzetet. A rendkívüli intézkedések enyhíthetik a legsúlyosabb gondokat, de az állattartó telepeknek most pontos készletadatokra és gyors, fegyelmezett döntésekre van szükségük.