Azonban tapasztalataink szerint napjainkban, a tenyészbikák hárembe állítása, és a 30-50 tehenes hárem maximalizálása nagyjából ki is meríti ezt a fogalmat a hazai húsmarha tenyésztésben. Kevés tenyésztőnek van konkrét elképzelése, hogy állományát milyen módon javíthatná, korszerűsíthetné. Erre sok külföldi országban nagy hangsúlyt fektetnek. Több európai országban működik egy szisztéma, amelyet érdemes végiggondolnunk hazai viszonylatban is.

Ez a rendszer az apaállat helyes megválasztását célozza mesterségesen termékenyítő üzemek esetén, de nagy segítségre lehet a természetesen fedező bikák kiválasztásában is. A mennyiben a módszert alkalmazzuk, pontos képet kaphatunk saját állományunk minőségéről.

1. Lépés: Küllemi bírálat
Küllemi bírálatot kell végezni az üzemben termelő összes tehénre, amely a hústermeléssel összefüggésben álló küllemi tulajdonságokra terjed ki. Fontos különbség a hagyományos bírálattal szemben, ahol az egyes tulajdonságokat 1-9 pontig pontozzák, hogy itt az átlagtól való eltérés mértékét határozzák meg. Ha egy tulajdonság az átlagnak megfelel, akkor = jelet kap, az ettől való eltérés alapján lehet +, ++, +++ vagy -, --, --- jelölés. A programban részt vevő szakemberek a franciaországi limousin állományok átlagos paramétereit tekinti átlagértéknek világviszonylatban. Az értékelés során így a tenyésztő láthatja, hogy a fajta hazájában tenyésztett limousin populáció minőségétől milyen mértékben tér el a saját állománya.

2. Lépés: Eredmények kiértékelése
A küllemi bírálati eredményeket kiértékelik; az egész állományra vetítve egy grafikonon ábrázolják, amely tulajdonságonként jelenik meg. Itt a 0 értéket az átlagérték mutatja, az ettől való eltérés pozitív vagy negatív irányban jelenik meg. Láthatjuk, hogy a populációban milyen tulajdonságok az erősek, és milyenek a gyengék. I tt már levonható a következtetés, hogy az állományra olyan tenyészbikát kell választani, amely a bírálat szerint gyengének ítélt tulajdonság(ok)ban jó eredménnyel, magas indexértékkel bír. Ha a tehenek közt kiugróan alacsony érték fordul elő némely tulajdonságban, ami alapvetően nem befolyásolja az átlagot, mert a többi tehén ugyanezen tulajdonságban jó értéket mutat, akkor célszerű ezeknek az állatoknak az adatait kivenni az adathalmazból, és újra értékelni a populációt. Az adatok így egyöntetűbbé válnak, hiszen kisebb lesz a szórás, az új eredmények megerősítik az első vizsgálatunk eredményét.

3. Lépés: Párosítási terv készítése
A kiértékelt eredmények alapján elkészül a párosítási terv. Itt a mesterséges termékenyítést alkalmazó üzemek kerülnek előnyösebb helyzetbe, mert teheneikre egyedileg meg lehet mondani, hogy milyen bika spermáját érdemes vásárolni ahhoz, hogy a javító hatást optimalizáljuk az utódoknál, másrészt ezen bikáknak pontos STV eredménye ismert, de legtöbbször ivadékteljesítmény vizsgálati eredmény is rendelkezésünkre áll. A természetesen fedező bikát használók csak az STV vizsgálat eredményét ismerik, így ez alapján kell kiválasztani a populációban javító hatást ígérő tenyészbikát. Érdemes külön kezelni az előző pontban kiválogatott, kiugróan alacsony értéket mutató egyedeket. Ezekre célszerű külön, a gyenge tulajdonságokban erősen javító hatású bika szaporítóanyagát választani.

4. Lépés: Utódok bírálata
A született utódokra is el kell végezni a küllemi bírálatot éves korban, az előzőekhez hasonló módon, amely már egy képet ad az apaválasztás sikeréről.

Egyesületünk külföldi kapcsolatok révén megpróbál segítséget nyújtani tagjainak a módszer hazai alkalmazásában. Véleményünk szerint ez a modell nagy segítséget nyújthat a tenyésztőknek a szakszerű tenyészbika kiválasztásban, amely nélkülözhetetlen a jó minőségű tenyészállat előállításban, és a magas színvonalú árutermelésben.

dr. Szücs Márton
ügyvezető igazgató
Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete