Állat
Stratégiai terv az akvakultúráért
2022. May 31.
Hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet, amely célul tűzi ki a kisüzemi halászat fejlesztését – közölte Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson, Szarvason.

A helyettes államtitkár kifejtette: szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást; emellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe. További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése.

Szentpéteri Sándor szólt arról is, hogy a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés mindössze 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke - étkezési halra vonatkoztatva - 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van. A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat - az import mellett - amely étkezési halat biztosít Magyarországon.

Szentpéteri a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás, átlagosan négy munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének.

A halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal, ezen pedig változtatni kell.

A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő.

Az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is. 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat.
Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő.

 

Bánfi Kft.EtiveraContiregIsterraNumizmatikCPDCCad-ServerHotel HunorTermo Kft.LabornumNektárplastVarga AkkuWirax Kft.Swisspart/DroneoneEgerkas Kft.Gordius InoxNyírfa ÁrnyékBozsity Bt.Dr. Barancsi ÁgnesSzilvási Építők Kft.HirezDinaxMimiko Kft.Overmatic Kft.
PRINT LAPOK