A kinevezés előtti meghallgatásán, az Országgyűlés Agrár- és élelmiszergazdasági bizottsága előtt az agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt szólt arról is, hogy számos kihívásra kell választ adni a klímaváltozástól kezdve a gazdasági környezet átalakulásán át demográfiai és munkaerőpiaci kérdésekig. Az elmúlt időszakban az agrártársadalomban ugyanis sokszor hiányzott a problémák feltárásához nélkülözhetetlen őszinteség, valamint a jogszabályalkotáshoz szükséges társadalmi vita. Az új kormány fontosnak tekinti a rendelkezésre álló tudás hasznosítását, és bízik benne, hogy a magyar agrárium sokszor bizonyított alkalmazkodóképessége az éghajlati kihívások leküzdéséhez is hozzájárulhat - közölte.

A legsürgetőbb feladatok közül kiemelte a gazdatársadalom nemzedékváltását, de nem kizárólag örökléstámogatással, hiszen - tette hozzá - vannak fiatalok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket, de nem áll a rendelkezésükre a kezdéshez szükséges tőke. Segíthetne viszont, ha sikerülne őket összekötni azokkal, akik nem tudják továbbadni a gazdaságukat.

Felkészült utánpótlásra a feldolgozóiparban is szükség lenne, ám ennek érdekében korszerűsítésre szorul a szakképzés, emellett sürgette a termékpályák és az ellátási láncok fejlesztését is.

Kiemelte: a magyar termékek arányát nemcsak a kereskedelmi láncokban, hanem a közvetlen értékesítésben és a közétkeztetésben is növelni kell. A fogyasztók könnyebb elérése új lehetőségeket nyithat a kis- és közepes gazdák előtt, de a magasabb hozzáadott érték előállítására és termelői összefogásokra is ösztönözni kell őket, hogy legyen jövőjük a mérethatékonysági versenyben – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság jövője múlhat a szervezettségen és az összefogáson, a fejlődési pálya kialakítása pedig olyan stratégiát igényel, amely a termelők, a szakmai szervezetek és a társadalmi igények felmérésén alapul. A magyar agrárium előtt nincs más jövő, mint alapanyagtermelésből továbblépni magasabb feldolgozottsági szintre, ám ehhez mostantól sok mindent másképp kell csinálni.

Kérdésekre válaszolva Bóna Szabolcs kijelentette, hogy a magyar föld nemzeti kincs, amit magyar kézben kell tartani, megakadályozva a külföldi tulajdonszerzést gazdasági társaságokon keresztül, a földtörvényt egyéni érdekek nem írhatják felül. Véleménye szerint a külföldről érkező agrártermékeknél nem az a fontos, honnan származnak, hanem az, hogy milyen minőségűek és Magyarország tud-e ezekkel versenyezni. Felül kell vizsgálni, mit lehet versenyképesen megtermelni, hiszen technológiai fejlesztésekkel és hatékonyságjavítással számos új termék és termékkör lenne előállítható belföldön – vélekedett.

Közölte továbbá, hogy az új kormány szeretné fenntartani a 80 százalékos költségvetési társfinanszírozást, ami eddig az uniós agrártámogatásokhoz járt, de ehhez előbb fel kell mérni a költségvetés állapotát.

Az aszálykárok enyhítésében a megelőzés jelentőségét és a technológiahasználat átgondolását emelte ki, sürgetve a vízmegőrzést és a szántóföldi művelés kultúraváltását.

Magyarország előtt a talajmegújítás ugyancsak komoly kihívás, a káros művelési gyakorlatok helyett a talajregenerálást kell ösztönözni. A kormány azt nem akarja megszabni senkinek, hogy mit termeljen, de a lehetőségek függvényében segít megtalálni a gazdáknak a lehető legjobb megoldásokat - tette hozzá.

Sürgette egyúttal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átalakítását „valódi érdekképviseletet ellátó” szervezetté, a működése ugyanis „kisiklott”, a szervezet politikai tevékenységbe kezdett. Szerinte a falugazdászok munkája továbbra is fontos, de át kell gondolni számos funkció működtetését, emellett átvilágításra és új választási eljárásra is szükség van az agrárkamarában.

Bóna Szabolcs jelölését a bizottság 2 tartózkodás mellett 7 szavazattal támogatta.

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a miniszterjelölt közölte, hogy a lehető leggyorsabban megvizsgálják a hozzáférési lehetőségeket az öntözővízhez, de számos intézkedésről csak a költségvetés ismeretében lehet dönteni, akárcsak a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentéséről vagy az áfacsökkentés kiterjesztéséről más élelmiszerekre.

Bóna Szabolcs a földtörvény módosítását társadalmi konszenzus alapján tartja csak elképzelhetőnek, továbbá ellenzi a tőkebefektetők kontroll nélküli belépését a földpiacra.