A magyar agrár- és élelmiszeripari export előtt újabb Európán kívüli lehetőségek nyílhatnak, de a külpiaci jelenlét egyre nehezebb versenyben dől el. Jordánia, Tunézia, Kenya, Tádzsikisztán és Kirgizisztán is azok közé a célországok közé került, amelyekről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara háttérinformációkat tesz elérhetővé az exportban gondolkodó vállalkozásoknak.

A lehetőség önmagában azonban kevés. A külpiacra lépés ma már nemcsak értékesítési kérdés, hanem felkészültségi próba is. A vevők stabil minőséget, megbízható szállítást, megfelelő dokumentációt, piacképes árat és gyakran célpiacra szabott terméket várnak. Aki ezekben bizonytalan, nehezen tud tartós pozíciót építeni.

A NAK Külpiaci Támogató Portálja országismertetőkkel, termékkeresővel és online kérdésfeltevési lehetőséggel segíti a vállalkozásokat. A rendszer már több mint 40 országra ad kereskedelmi információkat, importigényeket és exportlehetőségeket. Ez különösen azoknak lehet hasznos, akik nem alkalmi eladásban, hanem tudatos piacépítésben gondolkodnak.

A háttérben ugyanakkor látszik a nyomás. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2025 első három negyedévében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 10 milliárd euró, behozatala 7,474 milliárd euró volt. Az agrár-külkereskedelmi többlet így 2,52 milliárd eurót tett ki, ami 552 millió euróval maradt el az egy évvel korábbi szinttől.

A számok azt mutatják, hogy a magyar agrárexport továbbra is többletes, de a mozgástér szűkül. Az exportérték 3,7 százalékkal csökkent, az importérték 2,3 százalékkal nőtt, miközben az exportvolumen 22,9 százalékkal esett vissza. Ez már nem pusztán piaci ingadozás, hanem figyelmeztetés is: erősebb termékszerkezetre és kiszámíthatóbb külpiaci stratégiára van szükség.

Az Európán kívüli piacok csökkenthetik az uniós piacoktól való függést, de nem jelentenek könnyű menekülőutat. A magyar vállalkozásoknak olyan exportőrökkel kell versenyezniük, amelyek sokszor régóta jelen vannak, erős árpozícióval dolgoznak, és/vagy kiépített kapcsolatokkal rendelkeznek.

Előnyben azok a termékek lehetnek, amelyeknél a magyar eredet, a feldolgozottság, a nyomon követhetőség, a minőség vagy valamilyen speciális terméktulajdonság valódi többletet ad. Az alapanyagjellegű kivitel mellett ezért egyre fontosabbá válik a feldolgozás, a csomagolás, a tanúsítás és a célpiac igényeihez igazított kínálat.

A gazdálkodók számára mindez közvetetten is fontos. Ha a feldolgozók és exportőrök új, stabil piacokat tudnak építeni, az hosszabb távon erősebb keresletet teremthet egyes alapanyagokra. Ha viszont az export szűk termékkörre és kevés piacra támaszkodik, a külpiaci zavarok gyorsabban megjelenhetnek a termelői árakban is.

Az exportpiaci nyitás tehát nem gyors sikerígéret, hanem alkalmazkodási feladat. A következő időszakban azok kerülhetnek előnybe, akik nemcsak külföldre akarnak eladni, hanem pontosan tudják, melyik piacon, milyen termékkel és milyen feltételekkel tudnak versenyben maradni.

Kováts Viktor