A magyar torma piaci pozícióját a közlemény szerint csak rövid időre gyengítette a kínai torma, amely olcsóbb ugyan, de jóval gyengébb a minősége. Az értékesítéssel várhatóan később sem lesz gondjuk a belföldi termelőknek, hiszen a feldolgozóiparban a magyar torma népszerű, legjelentősebb vásárlója Németország, Lengyelország és a skandináv államok.

A betakarított éves mennyiség 11-12 ezer tonna, ezzel Magyarország az EU legnagyobb termelője, világszinten pedig a harmadik Kína és az Egyesült Államok után. A termelési kapacitás jelenleg összhangban áll a piaci igényekkel, hiszen az árak 8-10 ezer tonna fölött kezdenek csökkenni, de a konzervipari és a gyógyszeripari nyersanyagigény várhatóan emelkedni fog. A belföldi termés 90-95 százalékát a feldolgozóipar vásárolja föl, a legfontosabb értékesítési időszak a húsvét.

Magyarországon a termőterület megközelíti az 1.470 hektárt, ebből 1.427 hektár Hajdú-Bihar vármegyében fekszik, a hajdúsági torma 2009 óta rendelkezik az EU-ban oltalom alatt álló eredet megjelöléssel. A belföldi termesztést nehezíti, hogy a nagyobb hozam és jobb minőség érdekében öntözésre van szükség, ami aszályos években elérheti az összes költség 20 százalékát. A ráfordítás ugyanakkor megtérül, megfelelő ápolás mellett az első osztályú áru aránya 80 százalék.

Belföldön a betakarítási időszak véget ért, a tormát ezt követően hűtőtárolókban tárolják. Kereskedelmi forgalomba a főgyökerek kerülnek, a mellékgyökereket szaporítóanyagként hasznosítják a következő évi termeléshez, az újratelepítés elkezdődött