Erről a Magyarországon még egyedi gyártási eljárásról beszélgetett Áder János Percze Rajmonddal, az Agroloop Hungary kft. ügyvezetőjével a „Kék bolygó” című podcastjának legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte a vállalkozót, hogy az olyan növényi hulladéknak számító melléktermékekből, mint a salátanyesedék miként állítható elő nagy fehérjetartalmú állati takarmány, aminek az az előnye, hogy nem kell több ezer kilométerről ideszállítani a hasonló célra alkalmazott szóját vagy hallisztet.

A Magyarországon még egyedinek számító, takarmánycélú rovartenyésztés - amelyből egyelőre 6.000 tonna az évi előállított mennyiség, tehát nem válthatja ki a szóját - máris olyan népszerű, hogy a vásárlók a gyár termékeinek teljes mennyiségét öt évre előre lekötötték - közölte az ügyvezető.

Kérdésre válaszolva Percze Rajmond azt mondta: „fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmányoldalon”. Hozzátette, csak olyan állatokat szeretnének rovarokkal etetni, amelyeknek erre valóban nagy szükségük van; a hipermarketek polcain nem fogunk találkozni ezekkel a termékekkel.
Tájékoztatása szerint lokális alapanyagokat gyűjtenek össze, olyan alacsony minőségű termékeket, mint amilyen a saláta vágási hulladéka, vagy a tejipari, élelmiszergyártási, malomipari melléktermékek. Ezekből receptúrák alapján etetőanyagot kevernek a fekete katonalégy lárváinak, amelyek ebből táplálkozva 12 nap alatt elérik „vágósúlyukat”, azt a testtömeget, amikor már  elindulhatnak a feldolgozás útján.

A folyamat végtermékei takarmányipari alapanyagok lesznek, azaz kiváló minőségű takarmányfehérje és -zsír - mondta a szakember, aki beszámolt arról: a folyamat végén még a takarmány megemésztése után kiürített mellékterméket is hasznosítják, abból kiváló minőségű organikus talajjavítót készítenek, amelyet kár volna kidobni, mert „tele van élettel”. Így a napi 120 tonna beérkező és feldolgozott alapanyagból rendszerszinten nem keletkezik egyetlen kilogramm hulladék se.

A gyártási folyamat teljesen zárt rendszerű, abból nem fog egyetlen fekete katonalégy se kirepülni, tehát nem okoznak kellemetlenséget azoknak az embereknek, akik az üzem közelében élnek. Az is fontos, hogy nem húst, hanem kizárólag növényi eredetű alapanyagokat használnak, ami kizárja a kellemetlen szaghatásokat.

Arra a kérdésére, hogyan jut a cég a lárvához, majd hogyan lesz abból fehérje és olaj, Percze Rajmond kifejtette: ez a légyféle 45 napig él. Az első 12 napban intenzív táplálékfelhalmozást végez, így felveszi az életében felhasznált kalóriaérték csaknem 100 százalékát. Tehát nagyon gyorsan és sokat eszik, ezért kitűnő úgynevezett biokonverter. Ezért választották ezt a rovart. A napi 120 tonna táplálékból napi 30 tonna rovar keletkezik.

A feldolgozási technológia során a tisztítás és szárítás után préselés következik, amikor elválasztják a szárazanyagot az olajtól. A száraz rész egy csipszszerű anyag lesz, amelyet ledarálva a folyamat végén lisztet nyernek. A liszt és az olaj takarmány-alapanyag lesz.