Az idei megmérettetés egyértelműen azt mutatja, hogy folyamatosan növekszik a rendezvény népszerűsége, és ezzel párhuzamosan a minőség is jelentősen javul, emellett az innovatív kategóriában is egyre több újdonsággal rukkolnak elő a versenyzők - dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint.

A Szent István-napi kenyérverseny az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. A versenyzők egyre kreatívabb és innovatívabb termékekkel neveznek, például különféle magvakkal, fűszerekkel és gyümölcsökkel gazdagítva a kenyereket. Emellett az egészséges életmód iránti növekvő igény hatására egyre több természetes és egészséges alapanyagot használnak a pékek, ami hozzájárul a kenyérkultúra megújulásához.

A verseny három kategóriában zajlik. Szent István-napi kenyér csoportba olyan termékeket nevezhettek a versenyzők, amelyek hagyományos módszerekkel készülnek, legalább kétféle liszt, kovász és élesztő felhasználásával. Fontos követelmény, hogy a kenyerek kizárólag magyar és természetes alapanyagokat tartalmazzanak. Idén újdonságként a burgonya használatát is engedélyezték, mivel ez segít megőrizni a termék frissességét és ízét. Innovatív kenyér kategóriában az újításokra helyezik a hangsúlyt. Ebben a csoportban valamilyen új elemet kell tartalmazniuk a termékeknek az alapanyaghasználat, a gyártási technológia, a megjelenés vagy az élettani hatások tekintetében. A harmadik egységben a sétálósütemények kapnak helyet, melyek a sós ízvilágú készítményeket jelölik. Ezeknek a finomságoknak kreatív és dekoratív megjelenéssel, valamint könnyű szállíthatósággal és fogyaszthatósággal kell rendelkezniük.

A győzteseket augusztus 20-án, az ünnepi rendezvény keretében jelentik be. A Szent István-napi kenyér kategória győztese lesz a 2024-es év ország kenyere, amit a Magyar Pékszövetség elnökségi döntése alapján választanak ki. A nevezett termékek kereskedelmi forgalomba csak a verseny után kerülnek.

A Szent István-napi kenyérverseny nemcsak a magyar pékek szakmai fejlődését és kreativitását hivatott bemutatni, hanem azt is, hogy a hagyományos magyar kenyérkultúra hogyan képes a megújulásra és alkalmazkodásra a modern kor elvárásainak megfelelően.

Fotó: Vermes Tibor/AM