Az ágazat relatív súlyának csökkenését a Lengyelországgal való összehasonlítás mutatja: 2004 óta a magyar pulykatenyésztés évi 143 ezer tonnáról 100 ezer tonnára csökkent, míg a lengyel 236 ezer tonnáról majdnem 376 ezer tonnára nőtt.

A közleményben Muzsek András, a szövetség új – októberben megválasztott – elnöke elmondta, az ágazat európai szinten az elmúlt 1,5-2 évben túlkínálattal, alacsony árakkal és a jövedelmezőség hiányával küzd. Ezt a helyzetet csak megnehezítette a koronavírus-járvány, amely azt is megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatott egy ágazat, ha a fő felvevő piaca a HORECA (hotelek, éttermek, kávéházak). Úgy vélte, a kiutat a strukturális változások jelentik, tehát meg kell újulnia a hazai pulykaágazatnak. Egyrészt a termelési költségeiket le kell szorítani, másrészt a lehető legtöbb módon fejleszteni kell a termékportfoliót. Harmadrészt vonzóvá kell tenni a pulykahúst, például más, vöröshúsokkal szemben. Mindezek mellett növelni kell a magasabb hozzáadott értékű termékek arányát és a továbbfeldolgozott termékek exportját is – jelentette ki a szövetség elnöke.

Arra is rámutattak, hogy a járvány következtében tavaly a magyar pulykaágazat árbevétele és jövedelmezősége is csökkent. Nemcsak a vendéglátóipari forgalom visszaesése és az export csökkenése, hanem a termelői árak mérséklődése és az ezzel párhuzamosan növekvő termelési költségek is sújtották a piaci szereplőket.

Közölték, az ünnepek közeledtével a Magyar Pulykaszövetség fogyasztásnépszerűsítő kampányt indít, hogy a magyar családok gondoljanak a pulykára is az ünnepi menü megtervezésénél. Egyúttal jelezték, Magyarországon a pulykafogyasztás évek óta stagnál: az emberek csak átlagosan 4 kilogramm pulykahúst fogyasztanak el egy évben fejenként.