A hálózat az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák.

A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani. A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat - hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet.

Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést, sőt, azóta ,ár a 22-ben is megjelent.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent.

Magyarországon 2024-ben 58.424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.

Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.

Részletek elérhetők a hun-ren.hu oldalon.