A modern agrárkutatás célja, hogy a termelők számára olyan innovatív eszközöket és módszereket biztosítson, amelyekkel fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és környezetbarátabbá tehetik gazdálkodásukat.
A „Precízió, digitalizáció és fenntarthatóság” – ezek az agrárinnováció pillérei, amelyekkel hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető az élelmiszertermelés. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK, Martonvásár), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Szent István Campus-Gödöllő és Kaposvári Campus) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK, Szeged) konzorciális összefogásában az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium kutatásai ezekre a kihívásokra keresnek válaszokat.
Tudomány a fenntartható élelmiszer-termelés szolgálatában
A kutatások célja, hogy olyan biológiai alapokat teremtsenek, amelyek segítik a termelést a klímaváltozás szélsőséges hatásainak kezelésében, miközben csökkentik a környezetterhelést. A „One Health” (Egy Egészség) szemlélet lényege, hogy a növények, állatok, emberek és a környezet egészsége egymással szorosan összefügg, ezért az élelmiszerbiztonságot is ennek figyelembevételével kell fejleszteni.
A most megjelent „Agrárinnovációnk jövőjének pillérei: Precízió, Digitalizáció és Fenntarthatóság” című tanulmánykötet részletesen bemutatja az agrárium előtt álló kihívásokat és az azokra adható tudományos válaszokat.
A mezőgazdaság négy tartóoszlopa
A kiadvány szerint az agrárinnováció négy kulcsterületre épül:
1. Egészséges talaj- és vízgazdálkodás – A megfelelő talajhasználat és vízgazdálkodás alapvető a fenntartható mezőgazdaságban. A klímaváltozás miatt egyre inkább szükség van olyan technológiákra, amelyek megőrzik a termőföld termőképességét és biztosítják a víztakarékos gazdálkodást.
2. Biológiai sokféleség és genomszerkesztés – A precíziós nemesítés és az új biotechnológiai eljárások segítenek olyan növények és állatok fejlesztésében, amelyek ellenállóbbak a szélsőséges időjárási körülményekkel és betegségekkel szemben.
3. Digitalizáció és precíziós gazdálkodás – Az informatikai fejlesztések és az adatalapú döntéshozatal egyre nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az okos szenzorok, drónok és automatizált rendszerek hatékonyabbá és költségtakarékosabbá teszik a gazdálkodást.
4. Körforgásos gazdálkodás – A mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a hulladék minimalizálása és az erőforrások újrahasznosítása. A körforgásos modell lehetőséget biztosít arra, hogy az élelmiszertermelés során keletkező melléktermékeket újra beépítsük a termelési láncba.
A jövő gazdálkodása
A modern agrárkutatás nem csupán elméleti tudás, hanem a mindennapi gazdálkodás szerves része. Az új technológiák alkalmazásával csökkenthető a termelés kockázata, növelhető a hatékonyság, és biztosítható a fenntartható fejlődés. A most megjelent kiadvány célja, hogy a mezőgazdaság szereplői és a szélesebb közönség is megismerje a legfrissebb tudományos eredményeket és azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.
A kiadvány az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület támogatásával vált elérhetővé, és az alábbi linken tekinthető meg.