A szaktárca szerint az intézkedés hozzájárul az ágazatban rejlő gazdasági potenciál kiaknázásához, ugyanis az európai piacon a bárányhúsból a jövőben is hiány várható.

A juhágazat számára uniós és nemzeti költségvetésből egyaránt évek óta több támogatási jogcím érhető el, ezek közül az utóbbi években indult el a tenyészkos tenyésztésbe állításának támogatása vagy a kiskérődző állatjóléti támogatás.

Közel egy évtizede, 2015-től nyílt lehetőség termeléshez kötött támogatást nyújtani az anyajuhok létszáma alapján a juhászatoknak is, melyek így közvetlen támogatáshoz juthatnak uniós forrásból. A juhtartók megerősítése érdekében a kormányzat úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló korlátozott uniós mozgásteret kihasználva megnöveli a termeléshez kötött anyajuh támogatásra fordítható keretösszeg nagyságát.

A pótlólagos források bevonásának köszönhetően 2025-től a jelenlegi termeléshez kötött anyajuh támogatási jogcím pénzügyi kerete négy százalékkal emelkedik. Ez évente több mint 880 ezer eurós, forintban kifejezve több mint 350 millió forintos többletet jelent. Az emeléssel egy időben az egy anyajuhra vetített fajlagos támogatási érték is emelkedik, az idei év kérelmezési adatait alapul véve közel négy százalékkal. A keretemelést az Európai Bizottság felé meg kellett indokolni, és számításokkal alá is kellett támasztani, ugyanakkor a KAP Stratégiai Terv ehhez szükséges módosítását hivatalosan is elfogadta az Európai Bizottság.

Szintén a 2025-től életbe lépő kedvező változások közé tartozik, hogy a súrlókór genotipizálás díja után igénybe vehető támogatás 6.500-ról 7.500 forintra emelkedik.