Magyarországon most a termőterületek két százaléka öntözött, a távlati cél az, hogy az európai átlagot elérve ez legalább nyolc százalék legyen, szeretnék a 400 ezer hektárnyi öntözött területet elérni. A tavalyi rendkívüli aszály megmutatta, hogy olyan mértékű az éghajlatváltozás, ami ellen tenni kell - hangsúlyozta Nagy István. A miniszter kedvezőnek nevezte, hogy a technológia adott, a támogatási rendszer biztosított, valamint a megfelelő szakképzés és a felsőoktatási képzés is adott. Szerinte a fiatalok megértették, hogy a technológiai fejlesztés, a precíziós gazdálkodás, az innováció, az automatizáció és a digitalizáció mit jelent a megújuló magyar agráriumban, és értik, hogy nekik ebben szerepük van.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hagyományok egy részét is felül kell vizsgálni a vízmegtartás érdekében. Át kell gondolni, hogy az egyes tájegységeken ilyen időjárási körülmények között milyen, például a szárazsággal szemben ellenállóbb növényeket kell termeszteni, emellett a vízválságra adandó egyik válaszként a meglévő talajvízzel és a csapadékkal is sokkal fegyelmezettebben kell gazdálkodni. A talajvízszint csökkenése, a talaj romló nedvesség-ellátottsága ugyanis az ország területének döntő többségén jelentősen megnövelte az aszályhajlamot, és jelentősen csökkentette a területek mezőgazdasági hasznosíthatóságát. A felszíni és felszín alatti vízkészletek jó állapotba hozása öntözési szempontból is kulcsfontosságú.
Nagy István hangsúlyozta: minden erővel fel kell gyorsítani az öntözés-fejlesztéssel kapcsolatos, korábban megkezdett munkát. „Ha azt akarjuk, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes és hatékony legyen, akkor mindenképpen foglalkozni kell az öntözés növelésével”.
Mint ismert, a gazdák a Vidékfejlesztési Program keretében 2016 óta kaphatnak támogatást az öntözés fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységekhez. A felhívás alapján eddig 766 termelő részesült több mint 52 milliárd forintos támogatásban. A miniszter szerint a mezőgazdasági termelés során kiemelt szerepe van a gazdák közötti együttműködésnek. Különösen fontos ez az öntözéses gazdálkodás esetében, ezért megteremtették az öntözni kívánó gazdák közösségbe szerveződésének jogi alapjait.
Május elejéig 190 öntözési közösséget ismertek el, amelyek csaknem 76 ezer hektárnyi területen folytatnak öntözéses gazdálkodást. Az így szerveződő gazdákat segíti az öntözési közösségek együttműködésének támogatása, a felhívásra sikeresen pályázó projektekre maximum 250 ezer eurónak megfelelő vissza nem térítendő támogatás nyerhető el, a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 90 százaléka lehet. Eddig már 38 közösség részesült 2,6 milliárd forintnyi támogatásban.
Mindkét pályázati felhívást ismét megnyitották, október 1-jéig tehát újra lehet jelentkezni. Nagy István emlékeztetett arra, hogy a kormány ebben az évben átvállalja a vízdíjat a gazdálkodóktól, hogy segítse a beruházások minél gyorsabb megtérülését. A jövőben a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében lehet majd támogatást igényelni az öntözés fejlesztésére, további 70 milliárd forintot fordítanak erre.
Fotó: AM
