2025-ben közel 9 százalékkal nőtt a behozatal, amelyben továbbra is a spanyol termékek domináltak. A beszállítások jelentős része a magyar szezon előtt, jellemzően április–májusban realizálódik. Az idei év első három hónapjában a behozatal 2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A hazai szamócatermés kis hányadát szállítják külpiacokra, a friss termék Csehországba és Szlovákiába került az elmúlt évben a KSH adatai szerint.

A külföldi szamóca rendszerint már a magyar szezon előtt megjelenik a boltokban, és a hazai betakarítás időszakában is jelentős mennyiségben marad a piacon. A kereskedelmi láncok számára előnyt jelent a folyamatos ellátás és a nagy árumennyiség, ami erős versenyt teremt a magyar termelőknek.

A hazai szamóca gyakran többe kerül, mint a külföldről érkező gyümölcsök. Ennek persze olyan okai vannak, melyeket érdemes átgondolni.

• A magyar termelők jellemzően kisebb gazdaságokban, nagy élőmunka-igénnyel termesztik a szamócát.
• A gyümölcs rendkívül érzékeny, szedése és válogatása kézzel történik, ami jelentős munkaerőköltséget jelent.
• A helyben termesztett szamóca általában érettebb állapotban kerül leszedésre, így zamatosabb és aromásabb, ugyanakkor rövidebb ideig tárolható.
• ­­A kézimunka, az öntözés, a fóliás termesztés, a csomagolás és a szállítás költségei egyaránt emelkedtek az elmúlt években.
• ­­A szamóca értékesítési időszaka rövid. A szezon néhány hete alatt kell piacra juttatni a termést, miközben az importáru hosszabb időn át, egyenletesebb kínálattal van jelen. Éppen ezért egyre nagyobb szerepe van annak, hogy a termelők milyen gyorsan és milyen csatornákon tudják eljuttatni árujukat a fogyasztókhoz.

A felsorolt tények szűkítik a termelők mozgásterét egy olyan piacon, ahol a vásárlók jelentős része továbbra is ár alapján dönt.

Az import szamóca a magyarhoz képest sokszor több ezer kilométert utazik, ezért gyakran félérésben szedik le, hogy kibírja a szállítást. Emiatt ugyan kedvezőbb lehet az ára, de az íze és az illata sok esetben elmarad a friss hazai gyümölcsétől.

A magyar szamóca előnye továbbra is a frissesség és a rövidebb szállítási útvonal. Ezek azonban önmagukban nem mindig elegendők.

Végül, de nem utolsó sorban: a szamócapiac helyzete túlmutat egyetlen gyümölcsfajon. Jól mutatja, milyen kihívásokkal szembesülnek a munkaigényes kertészeti ágazatok egy nyitott piacon, ahol az import folyamatosan jelen van. A következő években ezért a termelési hatékonyság, az együttműködések és a piacra jutás szervezettsége legalább olyan fontos lehet, mint maga a termés mennyisége.

Kováts Viktor