Nagy István agrárminiszter közölte: mivel a kormány stratégiai ágazatként tekint az agráriumra, az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást, így megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható támogatások mennyisége.

Ugyancsak ezzel a céllal valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot. Ennek köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttünk állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, közel 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására. Nélkülözhetetlen, hogy a legkisebb gazdák is léphessenek egyet előre. Az ő támogatásukat szolgálta a kisüzemek fejlesztése pályázat. Ennek révén az érintettek több mint 55 milliárd forintban részesültek – összegzett a miniszter.

Kifejtette, az agrárium számára elkülönített fejlesztési források hasznosulása már most látszik. Az idei év első hét hónapjában az agrárexport elérte a 8,17 milliárd eurót, ezzel 494 millió euróval, azaz 6,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez a folyamat összhangban van azzal is, hogy ugyanezen időszakban az élelmiszeripar exportértékesítése 7 százalékkal növekedett.

Magyarország első öt legnagyobb kiviteli piaca Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, együttes részesedésük az agrárexportból meghaladta az 54 százalékot. Kedvezően változott a kivitel szerkezete, ugyanis a feldolgozott termékek aránya 2023-ra 62%-ról 74,2%-ra növekedett, az alapanyag export aránya pedig 25,8%-ra csökkent.

A miniszter szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy erős agrárium nélkül nem erősödhet meg a nemzetgazdaság sem. A mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó megújításának köszönhetően pedig tovább fokozódhat a gazdák és az egész ország versenyképessége.