A Központi Statisztikai Hivatal vetésterületet összesítő közleményéből kiderül: Magyarország területének 45 százaléka szántó, ami a mezőgazdasági terület 82 százalékát teszi ki. A többi 15 százaléka gyepként hasznosult, majdnem három százalék szőlő és gyümölcsös, a fólia és üvegház alatti növénytermesztés területe pedig körülbelül kétezer hektár.

A vetésszerkezet legnagyobb részét az olajos magvú növények mellett a gabonafélék teszik ki, arányuk az utóbbi három évben még nőtt is, míg az ipari növényeké és a takarmánynövényeké csökkent, akárcsak a zöldségféléké, amelyek között a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete a legnagyobb, a harmadik helyen az édeskömény áll. Termőterület alapján a gyümölcsök közül sorrendben az alma, a meggy, a dió és a bodza vezet.

A művelési ágak aránya az elmúlt tíz évben nem módosult jelentősen. A változás főképp a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertekkel, valamint a felhagyott vagy feltört gyepterületekkel magyarázható.

A termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul a mezőgazdasági terület, ezen belül az ökológiai művelés 5,8 százalékot, vagyis 293,6 ezer hektárt érint. Ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százaléka szántóföld.