A hazai juh- és báránytartók termékei Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű.
Az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint, hiszen csaknem 200 ezer hektárnyi, jórészt juhászok használatában lévő gyepterület részesülhet agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, az ökogazdaságoknak jutó források komoly segítséget jelentenek a juhtartóknak, pályázati hozzájárulással megújulnak az állattartó telepek. Az áprilisban kezdődő állatjóléti program több ezer juh- és kecsketartó számára jelent új lehetőséget, a támogatási kérelmeket várhatóan májustól lehet majd benyújtani.
Feldman Zsolt szerint a fogyasztóknak is kedvez mindaz, ami jó az állatoknak és az állattartóknak. A fejlettebb tartási körülmények, a versenyképesebb termelés eredménye a magas hozzáadott értéket tartalmazó termék, amelyet érdemes megismertetni és megkedveltetni a magyar vásárlókkal.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője ugyancsak úgy véli, hogy a termeléssel együtt fejleszteni kell a juh- és bárányhús belső piacát, mert az messze nem követi a külföldi értékesítés bővülését. A fogyasztásösztönző kampányt rádiós és internetes hirdetésekben, tájékoztató kiadványokban jelenítik meg. A juh- és bárányhús nemcsak egészséges élelmiszer, de nagy hagyománya is van a magyar gasztronómiában, így lehet mire alapozni a keresletnövelést.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója a kampány időzítését a hagyományokkal magyarázta: a húsvéti szokások miatt szervezték az ünnep előtti hetekre a figyelemfelkeltő akciót, amelyet akkor tekintene sikeresnek, ha minden család asztalára kerülne bárányhús legalább ilyenkor. Véleménye szerint kitartó, éveken keresztül ismétlődő kampánnyal számottevő mértékben lehetne emelni a belföldi keresletet.
A figyelem felhívását azért tartja fontosnak Bátor Árpád, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, mert szerinte nem az árak miatt alacsony - fejenként mindössze évi 20-30 dekagramm - a hazai fogyasztás. Persze nemcsak a belföldi fogyasztás, hanem a kivitel bővülésében is bízik, mivel a nyugati országok muszlim közösségei egyre bővülő felvevőpiacot jelenthetnek. A magyar juh- és kecsketartók lépést tarthatnak a bővülő kereslettel, ha jól használják föl a fejlesztési forrásokat a következő években – fogalmazott.
