Míg 2015-ben csaknem 14 ezer tonna volt a magyar gyógynövény export, addig 2022-ben csak 7.000 tonnát ért el, az import pedig ennek közel kétszeresét.

Magyarországon mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt.  A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd forint, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint.

Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat – derült ki a NAK és a GYSZT elemzéséből.

Magyarországon 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 fajt rendszeresen be is gyűjtenek. A gyűjtés ugyan az elmúlt évtizedekben visszaszorult, de a termelési költségek növekedésével bizonyos fajok -, mint a csalán és a kamilla - esetében újra nő a jelentősége.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács adatai szerint a feldolgozásban már csupán 30-40 százalék származik a vadon termő állományok gyűjtéséből. A gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer - elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő - embernek ad munkát.

A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: a hársvirág, a csipkebogyó, a cickafarkfű, az aranyvesszőfű, a csalánlevél, a zsurlófű, a kamillavirág, a fehér ürömfű, az orbáncfű, a fehérmályva, a feketebodza, a fagyöngy és a vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények pedig a mustár, a mák, a konyhakömény, a koriander, az édeskömény, a csipkebogyó, a szurokfű, a máriatövis, az ánizs, a kapor, a kamilla, a citromfű, a menta, a kakukkfű, a levendula és a borsfű.