Az évente több mint 12 millió forinttal támogatott projekt sikerének köszönhetően mára 60 tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá.

Az állami természetvédelem intézményrendszerében működő 10 nemzeti park igazgatóságának egyik kiemelt tevékenysége a génmegőrzés. Erre épül a természetvédelmi kezelés. Az őshonos állatfajták fenntartása kiemelt állami feladat, mely élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink közkincsek és nemzeti örökségünk részei, hazánk szimbólumai.

A nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó több mint 300 ezer hektár védett természeti terület 62%-a rét, illetve legelő, melyen a gyepgazdálkodást extenzív állattartással, őshonos állatfajtákkal végzik. Az Őrségi Nemzeti Park gyepes területeit több mint 600 magyar tarka szarvasmarhával, 50 muraközi lóval, és ezen a területen ritkaságnak számító több mint 20 európai bölénnyel legeltetik.

Az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta: az állam 2009 óta támogatja génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-tól a magyar kormány egy többéves génmegőrzési stratégia keretében több mint 12 milliárd forintot szánt a génmegőrzési feladatokra. A megvalósult mintaprogramok egyike az őrségi magyar hidegvérű muraközi típusú ló fajtamegőrzése, melynek záróeseményére a közelmúltban szakmai nap keretében került sor.

Rácz András kitért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságnak a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósult két darab, több mint fél milliárdos állattartási infrastruktúra-fejlesztésére. Az egyik 550 milliós beruházásból a muraközi lovak tartását segítő istállókomplexum épült. A másik 540 milliós beruházásból pedig a magyartarka szarvasmarha tartására épített 100 férőhelyes bikaistálló, és a borjak neveléséhez szükséges épületkomplexum készült el. Ezek a beruházások hosszútávon is biztosítják a legeltető állattartáshoz szükséges infrastruktúrát. Az államtitkár az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának egyik legsikeresebb projektjeként számolt be a 2003-ban indult muraközi ló regenerálási programjáról. A kezdetben mindössze hat kancával induló projekt felügyelete alá ma már 60 tenyésztő és 217 ló tartozik.

A muraközi ló 1972 óta önálló fajta, ez a megvalósult program a magyar lovas hagyományok egy értékes szeletét mentette meg az utókornak, erősítve nemzeti identitásunkat. Hiszen a magyar lovas nemzet, a muraközi ló fajtamentésében benne van múltunk, jelenünk és jövőnk is.

Címlapfotó: Fekete István/AM