Élelmiszer
Nem kérünk a rovarokból
2023. február 19.
Mint hírül adtuk, döntött a kormány a szigorú jelölési szabályok előírásáról a rovari fehérjét tartalmazó élelmiszerek csomagolásán. A Napi.hu-nak adott interjúban erről is szólt agrárminiszterünk.

Felmérések szerint Európa országaiban inkább elutasítják, mint elfogadják a rovarok fogyasztását az élelmiszerekben, Magyarországon különösen nagy az elutasítottság. Ennek előzménye, hogy a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszerek új élelmiszerként be lettek jegyezve az Európai Unióban, így Magyarországon is megjelenhetnek a bolti forgalomban, mint élelmiszer, és nagy valószínűséggel lesznek is ilyen termékek. Elsősorban nem a szárított lisztkukacra kell gondolni, hanem azokra a termékekre, amelyek összetevőként tartalmaznak rovarfehérjét. Ezeken a termékeken a rovari összetevő jelenlétét jól láthatóan fel kell tüntetni, és a boltokban nem kerülhetnek azonos polcra a hagyományos élelmiszerekkel hazánkban. Így aki ilyen élelmiszert keres, az könnyebben megtalálja, aki pedig el akarja kerülni, véletlen sem vesz ilyen terméket.

A jól érzékelhető elutasítások miatt is érthetetlen Nagy István számára, miért támogatja az Európai Unió a rovarfehérje felhasználását, hiszen kimutatható kereslet nincs, a rovarok fogyasztásának hagyománya sincs Európában. Ráadásul nem fenyeget minket fehérjehiány, így érthetetlen miért kell pótolni valamit, ebben az esetben az állati eredetű fehérjét, aminek van hagyománya, kultúrája Európában, ráadásul a kereslet is töretlen, amit ki tud elégíteni a modern és a tévhitekkel szemben környezetbarát állattenyésztés. Úgy gondolom – fogalmazott agrárminiszterünk -, hogy az ehhez hasonló brüsszeli döntések célja a provokáció a hagyományokra épülő európai mezőgazdaság fellazítása érdekében. Ez illeszkedik abba a retorikába, amely nagyrészt az európai mezőgazdaságot teszi felelőssé a klímaváltozás miatt. Ezzel szemben az európai gazdák óvják a környezetet, nem pedig veszélyeztetik. Azt sem értem, hogy lehet fenntartható élelmiszerként tekinteni egy Távol-Keletről importált rovari alapanyagból készült ételre, amely már azzal nagyobb terhelést jelent a környezetre, hogy Európába szállítják, mint egy brojlercsirke teljes életciklusa alatti kibocsátása. Magyarország egyedüli országként elutasította, hogy új élelmiszer legyen bármilyen rovarfaj. Egyszerűen semmi szükségünk sincs rá. Az európai gazdák, legyenek növénytermesztők, vagy állattartók nem jelentenek veszélyt a környezetre, sőt, többet tesznek annak megóvásáért, mint a legtöbb ember. A globális tőke a startup vállalkozásokon keresztül ezekkel a kísérleti termékekkel nyilvánvalóan piacot akar szerezni az agrártárca vezetője szerint, s ez nem más, mint spekuláció, mely divathullámokra épít. A magyar kormány a leghatározottabban elutasítja ezeket a termékeket, ezzel az európai lakosság túlnyomó többségét képviselve.

Hogyan lehet megbízni egy mesterséges sejtszaporítással létrehozott húsban? – tette fel a kérdést, - mi garantálja, hogy a természettel ellentétes, laboratóriumi körülmények között generált növekedési folyamat valóban leáll? Senki sem tudja, hosszú távon milyen egészségügyi hatásuk van ezeknek a kísérleti, alternatív fehérjeforrásoknak. Miért kellene egyáltalán ilyen alternatív fehérjeforrásokkal kísérleteznünk? Ráadásul eközben éppen a fenntarthatósági és állatjóléti, növényegészségügyi szempontokra jóval kevesebb pénzt és figyelmet fordító harmadik országokból importáló gyártókkal szemben hozzák folyamatos versenyhátrányba az európai gazdálkodókat. A lazább állatjóléti és növényvédelmi szabályozás nem zavarja Brüsszelt, ha az importról van szó. Megdöbbentő, hogy az unió piacain jelenleg az uniós gazdák szenvednek el versenyhátrányt.

Nagy István úgy vélekedett: nem kellene a „zöldek”, és a radikális NGO-k természettől teljes mértékben elrugaszkodott javaslataira, ötleteire ilyen mértékű, fokozott figyelmet fordítani, nemhogy arra törekednie Brüsszelnek, hogy ezeket végre is hajtsa, miközben a klímaváltozás egyik legnagyobb felelősének bélyegzi a helybéli gazdákat. Másrészt a szigorú európai állatjóléti, növényvédelmi és fenntarthatósági előírásokat ki kellene terjeszteni azokra a harmadik országokban működő gyártókra, amelyek az unióba importálnak. Ameddig ez nem történik meg, addig a fogyasztói árakban verhetetlen lesz a bizonytalan körülmények között gyártott, a világ másik részéről beutaztatott, nem ellenőrzött import élelmiszer. Az európai szabályozást tehát ki kell terjeszteni az uniós piacra termelő harmadik országokban működő importőrökre is, ami az európai gazdák pozícióját érdemben javítja.

Magyarország mellett Franciaország ennek a piacvédelmi elvárásnak a legnagyobb szószólója közölte a miniszter -, előrelépés ugyanakkor nem látható. Ezzel szemben a gazdák önköltségének emelkedését, így a fogyasztói árak növekedését is előidéző, szakmailag kivitelezhetetlen tervek bőven akadnak. Ezek közé tartozik a ketreces állattartás teljes betiltása. Ez többek között gyakorlatilag a nyúltenyésztés végét jelentené, mivel a fiatal nyulakat csak ketrecben lehet nevelni, egyszerűen nem tart ott a technológia, hogy erre más módszer rendelkezésre álljon. Pedig a nyúlhús fontos fehérjeforrás, mivel egyedüliként nem allergizál. A következő időszak sem lesz vitáktól mentes a tagállamok és az Európai Bizottság között, de Magyarország nem hagyja, hogy a gazdáknak helyben folyamatos ellenszélben, versenyhátrányban kelljen dolgozniuk – szögezte le Nagy István.


 

Magyar Kukorica Klub banner - törölhetőAtukavíz2Szalkai és TársaSamu GazdaboltGyümölcsgépFormula GPMáté MetálHajdú László diófa banner - törölhetőWirax 04.04.AgrologicaKaszás Oltvány 03.30.Steel ManufacturingCincilla2Agroforte GrainHotel Hunor - törölhetőIvóvíz6RollspedNektárplast 04.04.DerulaGordius Solution tenderAgro NatúrtápCincillaOrbán KályhaAtukavíz3SFTAtukavíz1 05.01.-igÚjvári ForgácsolóDPMG Zrt.
PRINT LAPOK