Nagy István szerint ugyanis a műhús terjedésének következményei beláthatatlanok, térnyerése mind a termelőket, mind a fogyasztókat veszélyeztetheti. Hangsúlyozta, hogy az állati szövetek mesterséges tenyésztésével előállított hússal szemben társadalmi, gazdasági, egészségügyi és etikai kifogások egyaránt fölmerülhetnek. A helyettesítő termékek nem egyenértékűek a valódi hússal, mert nem tartalmazzák ugyanazokat a tápanyagokat, ezért a tárcavezető szerint a műhúst húsnak nevezni a „fogyasztók becsapása”. Úgy véli, szükség lehet a jelölési szabályok szigorítására is, hogy egyértelműen el lehessen határolni a hagyományos termékektől a helyettesítőket.
Nagy István kérte az Európai Bizottságtól a hagyományos húskészítmények védelmét, és bár a műhús az EU-ban még nem engedélyezett, a brüsszeli álláspont szerint - tette hozzá - a laboratóriumi hús új élelmiszer, és amennyiben megkapja a jóváhagyást, kötelezően árusítani kell majd minden tagállamban.
Fogyasztása ugyanakkor nem pusztán egészségügyi kérdés, hiszen a műélelmiszerek a vidék életképességét, az élelmiszergazdaság szereplőit, az európai hagyományokat szintén veszélyeztetik. Az élelmiszerelőállítást azért is kell a termőföldhöz kötve megőrizni, mert ez fenntarthatósági szempontból indokolt. Állattartás nélkül a jelentős mennyiségű szén-dioxidot tároló gyepterületek sem fenntarthatók, miközben a sejtalapú technológiának nem csupán a biztonsága kérdéses, a karbonlábnyoma sem ismert pontosan – hangsúlyozta, majd hozzátette: e kockázatok megelőzése érdekében készült a műhús előállítását és forgalmazását akadályozó törvényjavaslat is.
A világ szegényebb volna egyediség nélkül, a magyar kormány ezért elkötelezett a hagyományos értékek védelmében, ebben számít Olaszország támogatására is, érdemes tehát minden erőt összpontosítani a hagyományos életformák védelmében - fogalmazott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint másolatot ma már mindenből lehet készíteni akkor is, ha senki nem kérte. Az agrárium érdekében, a műhús vagy a műtej ellen Papp Zsolt szerint is összefogást kell felmutatni, a fogyasztókkal pedig meg kell ismertetni, melyik élelmiszer hogyan készül. Sajnos az állattartók világszerte egyre erősebb támadás alatt állnak, noha a tevékenységük hozzájárul a vidék fennmaradásához, ezért mind Magyarország, mind Olaszország kiemelt jelentőségűnek tekinti.
Olaszország mezőgazdasági minisztere a műhúst központi kérdésnek tekinti az élelmiszeripari hagyományok védelmében. Francesco Lollobrigida az eseményre küldött üdvözlő levelében úgy fogalmazott, hogy minden kísérlet, amely mesterséges élelmiszert akar létrehozni, veszélyeztetheti a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az emberek egészségét. A műhús eltávolítja a termelőktől az élelmiszer-termelést, felforgatja annak hagyományos rendjét, ezért az élelmiszeriparral nem szabad spekulálni.
Az innovációknak nem a természet helyettesítésére, hanem a tiszteletére kell törekednie, miként az emberiség szellemi örökségét képező mediterrán étrend is szorosan kapcsolódik a biológiai sokféleséghez, a földhöz és földművességhez, hiszen az élelmiszer nem csupán táplálék, hanem kultúra, termőhely és egészség is egyben - hangsúlyozta a tárcavezető, egyúttal közölte, hogy az olasz kormány támogatja Magyarország álláspontját az eredetiségre épülő mezőgazdaság védelme érdekében.
