Gyenge repcehordással indult a méhészeti szezon, és egyre nagyobb a tétje az akácnak. A méhcsaládok sok helyen megfelelő erőben vannak, de a száraz idő miatt a virágzó repce sem adott annyi nektárt, amennyire a méhészek számítottak.

A repce a tavaszi fejlődés egyik fontos méhlegelője. Nemcsak a pergethető méz miatt számít, hanem azért is, mert ebben az időszakban erősödnek a családok. Idén azonban több térségben hiányzott a repcehordáshoz szükséges nedvesség. Ahol volt csapadék, ott jobb eredményekről számoltak be, a szárazabb vidékeken viszont a virágzás önmagában kevésnek bizonyult.

A gondot az áprilisi csapadékhiány okozta. A talaj felső rétege sokfelé kiszáradt, ez pedig nemcsak a szántóföldi növények fejlődésére hat, hanem a mézelő növények nektárképződésére is. A méhészetben ilyenkor gyorsan látszik, ha a növény virágzik ugyan, de nem mézel megfelelően.

Most az akác kerül a középpontba. Magyarországon továbbra is ez a méhészeti év egyik legfontosabb növénye, ezért a gyenge repce után különösen nagy jelentősége van annak, milyen állapotban indul a virágzás. A fagykár egyelőre nem mindenütt okozott komoly problémát, de a jó akácmézhez nem elég a virág: csapadékra, megfelelő hőmérsékletre és nyugodtabb időjárásra is szükség van.

A helyzet gazdasági szempontból sem közömbös. Az akácméz a magyar méhészet egyik legfontosabb terméke, gyenge évjárat esetén pedig nemcsak a méhészek bevétele csökkenhet, hanem a kínálat és az árak is változhatnak. A hordós akácméz felvásárlási ára a friss piaci jelzések szerint 2.200–2.300 forint körüli kilogrammonkénti szinten mozog, vagyis egy gyenge akácszezon komoly bevételkiesést jelenthet.

A jelzett okok miatt a következő hetek meghatározóak lesznek. A repce sok helyen már nem hozza vissza a tavaszt, az akác viszont még javíthat a szezonon. Ehhez azonban gyors fordulat kell az időjárásban: érdemi csapadék nélkül a virágzásból sem lesz biztos hordás.