A báránypiacon most nem az a fő kérdés, hogy magasak-e még az árak európai összevetésben, hanem az, hogy mennyi nyereség marad a termelőnél. A szezonális árcsökkenés, az erős forint, a túlkínálat és a régiós exportpiaci zavarok egyszerre rontják a hazai juh- és kecsketartók alkupozícióját.

A nyári időszak eleve gyengébb értékesítési szakasz. A húsvét után el nem adott állatok, különösen a jerke bárányok, ilyenkor nehezebb piacra kerülnek. Ha több tétel jelenik meg egyszerre, a vevők erősebb pozícióba kerülnek, a termelő pedig könnyen a várt ár alatt kényszerül dönteni.

Az árfolyam is számít. A bárányexport jelentős része eurós piacokhoz kötődik. Erősebb forint mellett ugyanaz az eurós ár kevesebb forintbevételt ad, miközben a takarmány, a munka és az állattartás költsége nem tűnik el.

Ezért válik kulcskérdéssé a továbbtartás. Egy értékesítésre kész bárányt csak akkor érdemes visszatartani, ha a várható későbbi ár fedezi a plusz takarmányt, munkát, helyet és kockázatot. Ha ez nincs meg, a kivárás nem jobb árat, hanem kisebb eredményt hozhat.

A régiós piaci helyzet sem nyugodt. Romániában és Horvátországban állategészségügyi és kereskedelmi zavarok befolyásolhatják az áruforgalmat. Ha nagyobb mennyiségű áru torlódik az európai piacon, az a magyar értékesítési lehetőségeket is szűkítheti.

Most nem elég a tavalyi vagy ünnepi árszintekhez mérni a döntést. A valós keresletet, az állatok kondícióját, a takarmánykészletet, az árfolyamot és az értékesítési csatornát együtt kell nézni.

A piac nem összeomlást jelez, hanem kisebb mozgásteret. Ez is elég ahhoz, hogy egy rosszul időzített eladás vagy túl hosszú kivárás érezhetően rontsa az éves eredményt. A következő hetekben a pontos költségszámítás fontosabb lehet, mint a magasabb ár reménye.