Kult
Nagyidai Gergő Don Juanja
2024. February 24.
Ebben az évadban láthattuk őt a Ma este megbukunk, a Pinokkió, az Öreg hölgy látogatása és a Bolha a fülbe előadásokban, beszélgetésünkben viszont élete legnagyobb kihívása, Don Juan címszerepe volt az elsődleges téma.

Előadás alatt, két jelenet között készítettem már interjút a Móricz Zsigmond Színházban Horváth László Attilával, arra azonban még nem volt példa, hogy este 10-11 óra között került volna sor a beszélgetésre. Most így alakult, mivel Nagyidai Gergő idejét naponta 24 órában vette igénybe Don Juan, így azt kérte, az esti próba után, s az azt követő szövegtanulás között ejtsük meg. Kováts Dénes interjúja.

Szerintem ez életed legnagyobb kihívása, pedig már megéltél egy-két kemény helyzetet a színészi pályán. A jellemző hat hét helyett három és fél alatt kell egy roppant nehéz művet és szerepet befogadnod, megtanulnod és úgy előadnod, ahogy szoktad és szeretnéd. Jól gondolom?
Igen, ez így van. Ahogy viszem be az anyagot, s ahogy tanulom, úgy szembesülök vele, hogy még életemben nem találkoztam ilyen nehéz feladattal. Az elsajátítandó szöveg, a mondatszerkezet, a mondatépítés, a szórend nem feltétlenül követi és tükrözi azt, amit érzelmileg játszani kell. A Don Juan olyan szerep, ami ha nem ömlik az emberből, nem lehet megcsinálni. Ilyen rövid idő alatt pedig pokolian nehéz. Igazából csak keresem rá a szavakat, miként lehet pontosan kifejezni, mekkora munka. Ugyanakkor szeretem a kihívásokat, részben ezért is mondtam igent a feladatra. Másrészt, amikor kiderült, hogy Klem Viktor nem tudja velünk folytatni, nem volt más választásom, mert a pótlás, a színészkeresés nemhogy napjai, de órái elvesztése is mind jobban ellehetetlenítette volna az előadás megvalósítását. Még magam sem tudom biztosan, hogyan lehetséges megcsinálni, mindenesetre nekimentem a falnak – Kos vagyok! De nem tagadom, olykor-olykor megfordul a fejemben, talán hiba volt elvállalni.

Most neked 0-24 órában Don Juanná kell válnod, hogy teljesítsd a lehetetlen közeli küldetést. Viszont, ha sikerül – már pedig miért ne sikerülne –, akkor a színháztörténelem különleges előadásai közé vonul be ez az előadás, illetve próbafolyamata. Élén Nagyidai Gergővel.
Nagyon bízom benne, hogy hasonló helyzetbe nem kerülünk még egyszer. De tény, hogy ez a színészi gárda és segítői, a műszakiak, akik működtetik a Móricz Zsigmond Színházat, egy olyan csapat, amely már ezerszer bebizonyította, hogy bármire képes. Ez most is így van. Olyan erővel fog össze a gárda, ami mindig bebizonyítja, hogy a mi színházunk valóban egy végvár, itt még össze tudnak karolni az emberek, egymásba tudnak kapaszkodni, aki esetleg lemarad, azt húzzák magukkal.

Csodálatos, hogy mindenki egyként biztosít a támogatásáról, mögöttem áll és készenlétben van, legyen szó bármiről: szereptanulásról, főzésről, kutyasétáltatásról, bármilyen segítségről. A kutyasétáltatást persze nem engedem ki a kezemből, mert az nekem olyan dolog, ami kicsit megszünteti körülöttem a világot, kikapcsol, felüdít…

Mindeközben a feleségem, Anita, akire most sokkal több feladat hárul, teljes valójában mellettem áll, támogat. Zille lányom eleinte meg volt sértődve, mert alig lát, egy hétig szóba se nagyon akart állni velem emiatt, de törekszem arra, hogy a jóval kevesebb együtt töltött időt maximálisan kihasználjuk, így feloldódott.

Az elmondottak alapján úgy érzem, nem csak színészi, de igazi emberi közösség is a tiétek.
Az, hogy a társulat ilyen erővel tud kiállni valami mellett, szinte felfoghatatlan. Gondolok itt például a délutáni és éjszakai szövegtanulásokra, mert szerintem nagyon kevés az olyan ember, aki napi nyolc óra munka mellett, közben vagy után még bevállal akár plusz hét órát annak érdekében, hogy szolgálja azt a folyamatot, ami előttünk áll: az eredmény, a siker érdekében. Azt, hogy ezek a munkaórák miről szólnak, mekkora erő és kitartás kell hozzá, s milyen áldozatokkal jár a közreműködők részéről, csak az tudhatja és értheti, aki rendszeresen színpad közelében van… Nagy felelősség nyugszik a társulat vállán minden pillanatban, s minden előadás során. Úgy a kívülről egyszerűbbnek tűnő, „egy meg egy az kettő” előadásokban, mint a többiben.

A Ma este megbukunk például inkább fizikai megterhelést jelent, annak minden perce, rezdülése, mozzanata, koreográfiája a szövegmondással együtt emberfeletti erőbeosztással járó színészi teljesítményt igényel. Csavarni lehet a vizet a ruhákból, ziháló emberek jönnek ki a jelenetből, fújnak kettőt, rohannak vissza. A Don Juan mindemellett folyamatos mentális jelenlétet kíván, mert ügyelni kell azokra a pillanatokra és mozzanatokra, amelyek abban a szellemi jelenlétben mutatkoznak meg elsősorban, amelyek mozgatják az előadást, előre viszik a cselekményt mindenféle erőteljes, látványos megmozdulás nélkül.

Ma este megbukunk 2: Nagyidai Gergő (balról) és Gulácsi Tamás

Annak ellenére, hogy egész nap Don Juanra kell koncentrálnod, olykor tudsz mosolyogni is. Ennek örülök.
Alapvetően jókedvű vagyok, bár most kezdett behúzni a szerep.

Lehetséges, hogy a görcs majd a főpróbahéten jelentkezik?
A görcs már tart. Látom, mennyi tanulni- és pótolni való áll még előttem. Amikor hozzákezdtem, azt gondoltam, szépen beütemeztem magamnak, miként fogok haladni. Rendezőként – habár természetesen nem ilyen volumenű anyagokba kezdek bele – ez sokkal könnyebb. Úgy láttam, két és fél hetet kell adnom magamnak arra, hogy „bent legyen” és bizonyos szintű rutinná váljon a szöveg és a játék, hogy igazán tudjak vele dolgozni a főpróbahéten. Ötletelni és tervezni lehet, de ha nincs mögötte az anyag pontosan úgy, ahogyan kell, akkor játszhatok én bármit, mindössze üres szövegmondás lesz belőle. Amit nem engedhetünk meg magunknak, mert ha megtörténik, akkor vesztettünk. Először még nem láttam át, mivel állok szemben, azóta mondatról mondatra szembesülök a nehézségekkel. Most, másfél héttel a bemutató előtt már látom magam előtt, hogy a főpróbáig nem fog rutinná válni. Nagyon ott kell lenni fejben, hogy sikerüljön.

Általában könnyen tanulod meg a szöveget?
Igen, és ugyanolyan könnyen is felejtem el. (nevet)

Horváth Illés, a rendező mesélte, hogy nagyon nehéz szövegek vannak az előadásban, a főszereplőnek pláne.
Tóth Károlynak is pokoli nehéz dolga van… De győzni fogunk, nem lehet másképpen.

Don Juan minden bizonnyal nem csupán egy nőcsábász, noha szinte mindenkinek ez jut eszébe róla. Szerinted?
Pénze van, rengeteget beszél, szédíti a nőket – mondhatnám tömören és viccesen, de ettől több, más. A színdarab szerkezetét nem szeretném „lelőni”, de annyit elmondhatok: a nézők megismerhetik az elő- és utóéletét, benne a gyermekkorát: az anya hiányát, az apjával való kapcsolatát, hiszen ezek meghatározzák motivációit. Sértettségek munkálnak benne, legnagyobb kételye pedig a Mindenható jelenléte, vagy éppen jelen nem léte.

A Legénybúcsú c. előadásban

Létezik-e, vagy sem?
Igen. Az Isten-keresés számára egyfajta hadakozás, azt várja, hogy mutassa meg magát, jelezzen neki.

Hiszek ha látlak vagy jelet adsz?
Pontosan. Választ vár arra, miért vett el tőle valakit, miért vette el egy jó élet lehetőségét. Ez indítja arra Don Juant, hogy folyamatosan packázzon.

Mindenkin bosszút akar állni rossz gyermekkora miatt?
Nem! Amit tesz, az inkább az erkölcsi elvárások olyan szintű átlépése (részben), ami talán az Istent kihozhatja annyira a sodrából, hogy végre jelet adjon, megmutassa magát. És persze ott vannak számára a nők, a hódítás mámora.

Egyszerre vívódó és csapodár?
Így van. A nők, a szerelem és csúcspontjának állandó megélése olyan számára, mint a drog. Örökké ezer fokon akar égni, folyamatosan lángolnia kell, de mindig új szikra kell számára ahhoz, hogy a láng lobogjon. Gyönyörűszép monológok hallhatók erről, melyekben rá is mutat, mit jelent számára a nő.

Persze vívódik is. Felajánlja az egyháznak, hogy félreáll az útból és megrendezi saját elkárhozását nemes hölgyek jelenlétében. Kimondja azt a mai életünkre ugyanúgy vonatkoztatható gondolatot, hogy ha nem vigyáznak, ha az egyház nem lép közbe azok után, amit tett, ő lesz a példaképe a következő nemzedékeknek. Érzi a tettei felelősségét, szembe tud nézni azzal, amit elkövetett, és le is akarja zárni ezt az egészet.

Nem akar rossz példakép lenni?
Úgy véli, meg kell menteni a világot, különben elsekélyesedik, és olcsó sekélyes gondolkodásból teremt divatot a következő nemzedék, ahol semminek nincs következménye, ha nem éreznek magunk fölött ítéletet. Ez talán a legfőbb mondanivalója, amikor szembesülni tud azzal, mit művelt valójában, és ezért szeretné, ha nem csak a felszínt látnák, hanem megismernék az ő motivációit. Mindeközben elmondja százszor, hogy ezt az ő lelkiismerete nem bírja el, de talán csak azért teszi, hogy behízelegje magát a nőkhöz.

Egyrészt harcol, hogy jelenjen meg neki az Isten, másrészt haragszik rá, hogy miért hagyja a sok képmutatást, léhaságot?
Látjuk Don Juant eljutni odáig, amikor megfogalmazódik benne, hogy ki kell lépnie eddigi életéből. De amíg idáig elér, megismerjük, hogyan zsonglőrködik a szavakkal és a nőkkel, miként fordítja ki és be a szándékait úgy, hogy megkapjon mindent. Miután mindenben kiég, már csak egy cél áll előtte: próbál figyelmeztetni, közbe lépni: ne hagyjuk a világot oda korcsosulni, ahová ő.

Ez kemény szembenézés önmagával.
Igen. Zsonglőrmutatvány.


Bolha a fülbe: Nagyidai Gergő (jobbról) Illyés Ákossal

Vajon mi, nézők is tükröt kapunk magunk elé, mint az Augusztus Oklahomában, a Váratlan vendég vagy a Családi játszmák előadásokban?
Biztos vagyok benne. Így vagy úgy, valahol mindenkiben ott van Don Juan egy darabja. Látjuk is őket magunk körül a mindennapokban, s ez rendkívül szórakoztató, ahogy reméljük az előadásunk is az lesz. Úgy hiszem, mindenki magába tud fordulni legalább egy pillanatig. Korábban is ezt hittem, de ahogy megyek előre korban és a szakmában is, tehát minél többet látok és tapasztalok, egyre biztosabb vagyok benne: ha csak egy pillanatig is sikerül az emberekben előmozdítani egy-egy felismerést önmagukkal szemben, akkor már nyertünk. Függetlenül az adott színdarab milyenségétől, sikerétől.

Horváth Illés úgy fogalmazott: Moliére-rel szemben ő egy sokkal összetettebb figurát kíván felmutatni Don Juan személyében. Szerinted is összetett személyiség?
Persze, s ezt, illetve mélységeit meg kell mutatni. Egyik oldalról jelen van a humor, a másikon az ő drámája. Ahhoz, hogy igazán megismerje őt a néző, sok mindent elő kell szedni mindabból, amit tudunk róla. Illés és Sediánszky Nóra nagyon jól összerakták ezt a különböző forrásokból – mindemellett végtelenül kitoltak a színésszel, akinek ezt a szöveget a szájába adták, mert a mondatok logikai sorrendje olyan bonyolulttá vált, hogy nagy erőfeszítésbe telik megtanulása.

Ez csak Don Juanra igaz, vagy több szereplőre is?
Több nagyobb szerep is így van megfogalmazva, hiszen nem sikkadhatnak el a többi szereplők megszólalásai sem a Don Juanéi mellett. Mindenki bőven küzd a sajátjával. Bár nagyon aggódtam, amikor a harmadik héten beszálltam, hogy rettenetes elmaradásom van ahhoz képest, mintha az elejétől részese volnék, a mai próbán talán egy kicsit megnyugodtam, hogy mégiscsak haladok.

Ha sikerül az elsősorban időbeli akadályokat megugrani, valószínűleg ez a Móricz Zsigmond Színház egyik különleges előadása lesz. Ugye?
Igen, nagyon bízunk benne. A próbák után arról beszélgettünk, hogy a nehézségek ellenére is nagyon jó ezzel az anyaggal dolgozni, mert olyan, klasszikus értelemben vett színházi előadást csinálunk, ami már-már elveszett – azt hiszem. Bár az előadás közlése és képi világa, kicsit inkább a modernre hajaz, ettől függetlenül mégis a klasszikusan jó színházat műveljük. Legalábbis ez a cél. A sikerhez persze mindennek nagyon össze kell állnia, mert másfél hetünk van és rengeteg az elmaradásunk.

Számomra egyértelmű, hogy ezzel a merész vállalásoddal gyakorlatilag megmentetted ezt az előadást.
Jussunk el odáig…

Nagyon nagy reményekkel dolgozunk, de a siker érdekében még most neki kell állnom szövegezni...  Amúgy sokat tudnánk még a Don Juanról beszélgetni.

Végszó?
Győzni fogunk!

 *

Hab a tortán, hogy Szabó K. István, a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője, rendező, vendégművészként meghívta Nagyidai Gergőt A  Trójai nők című előadásba, melynek március 23-án lesz a bemutatója. Testhezálló feladatott kapott, ő lesz Poszeidon és Menelaosz. Az egyetlen férfi a színésznők között… Don Juan mellett-után egy újabb, bár másféle kihívás.

Fotók: a Móricz Zsigmond Színház archívumából

Mizse-PlastNRG Services Kft. 07.29.Hotel Hunor - törölhetőIlinoxPályázat Európa 08.01.Erforg-AimIsterraDPMG Zrt.Otis Bt.Aboszol 08.01.Nanosegment 09.08.Berek-VízModinvestAgroforte GrainForest PowerCad-ServerGB-TradeBorda Gépipari Kft.Magyar PékségMagyar Kukorica Klub banner - törölhetőNektárplastSizolev 07.25.Kovács ImreCharlie HűtőMed-PlastLévay StúdióMEVA-HUDigitas
PRINT LAPOK