Feldman Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszerével kapcsolatos sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az agráriumban mára az adat kinccsé és értékké vált, ha pedig ezt veszni hagyjuk, vagy nem foglalkozunk vele, akkor saját magunknak okozunk versenyhátrányt. Szólt arról, hogy a magyar agráriumban az adatalapú gondolkodás évtizedes hagyományokra nyúlik vissza, és az elmúlt néhány évben komoly fejlődésnek indult a digitális agrárstratégia 2019-es elindulását követően. Szerinte az adatalapú, modern technológiákat alkalmazó, értékteremtő munka képes biztosítani a magyar agrárium versenyképességét, éppen ezért a digitalizációnak valamennyi mezőgazdasági ágazatban kiemelt szerepet kell biztosítani.
A pécsi fejlesztések kapcsán örömtelinek nevezte, hogy mostantól a szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlészeti kutatásokban, Magyarország legnagyobb szőlészeti géngyűjteményében is megjelenik a digitalizáció, hiszen annak segítségével olyan új értékteremtési folyamatok indulhatnak el, amelyekből bármely szőlőtermesztő is profitálhat. A pécsi kutatóintézet új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszere ötvözi a múltat - azaz a megőrzött és fenntartott szőlőfajtáinkat - és a legmodernebb technológiát, gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést.
A fejlesztés részleteiről Teszlák Péter, az intézet kutatási igazgatója úgy tájékoztatott: az intézet által kezelt szőlő génbank, illetve szőlőfajta-gyűjtemény a legnagyobb az országban, ezért kiemelten fontos a 2025-ig megvalósuló digitális nyilvántartó rendszer bevezetése. A fejlesztés alapvetően határozza majd meg a kutatómunkát és új távlatokat nyit az adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával. Az új rendszer keretében egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő 1570 tőkéről készül nyilvántartás, ezáltal lehetővé válik a tőkék gyors azonosítása és a chip a tételek mintegy negyvenféle tulajdonságát is tartalmazza. Mindezzel együtt gyűjthetővé válik minden egyes, a növény fejlődését befolyásoló művelési fázis, környezeti hatás is.
A kutatóintézet elnöke, Madaras Zoltán közölte: az intézetnek három fő feladata van: a génbanki feladataikat ellátása és fejlesztése; a szőlőnemesítésben igyekeznek előrelépéseket elérni és új fajtákat létrehozni; emellett szolgáltatásokat végeznek. Ez utóbbi kapcsán elmondta: az új rendszerrel könnyen, gyorsan összehasonlíthatóvá válnak az egyes fajták, tételek tulajdonságai, így a szőlészeknek és borászoknak is segítséget nyújthatnak a fajták kiválasztásánál.
