Ennek a tudásátadási missziónak része a fenntarthatósági minősítéseket bemutató webinárium-sorozat, amelynek első állomása az EcoVadis minősítési rendszert helyezte fókuszba. A hazai élelmiszeripar előtt álló legfontosabb környezeti és gazdasági kihívások közé tartozik az élelmiszer-hulladék és -veszteség csökkentése, a véges és egyre értékesebb vízkészletek megóvása, valamint a karbonlábnyom – különösen a Scope 3 kibocsátások – mérése és mérséklése.

A nagykereskedelmi láncok, a beszerzők és a szabályozási környezet egyaránt egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a transzparens, igazolható fenntarthatósági gyakorlatokra. Ebben nyújt segítséget a NAK által összeállított Fenntarthatósági Minősítési Kisokos kiadvány, amely gyakorlati példákon keresztül foglalja össze az iparági elvárásokat és standardokat.

A zöldrefestés (greenwashing) elkerülése, a tudatos adatgyűjtés és a független fél által igazolt hitelesség ma már nem csupán versenyelőny, hanem a vállalati kockázatok csökkentésének, valamint egy a válságálló és hosszútávon fenntartható élelmiszeripar működésének egyik alapfeltétele.  

Az EcoVadis minősítés gyakorlata (Székács Gyula és Balogh Krisztián)
A webinar szakmai blokkjában Székács Gyula és Balogh Krisztián, (a Greenpact fenntarthatósági tanácsadói) mutatták be az EcoVadis keretrendszer sajátosságait. Az élelmiszeriparban – különösen a sajátmárkás termékeket gyártó vállalkozások esetében – az EcoVadis minősítés egyre inkább alapelvárássá válik. A rendszer független értékelésen keresztül mutatja meg a vállalat fenntarthatósági teljesítményét, és lehetőséget ad annak versenytársakhoz viszonyított értékelésére is. Az EcoVadis négy fő területet vizsgál: a környezetvédelmet, a munkaügyi és emberi jogi gyakorlatokat, az üzleti etikát, valamint a fenntartható beszerzési láncot. Az értékelés alapját az úgynevezett PAR (Policy, Actions, Results) modell adja, amely szerint önmagában a szabályzatok és vállalások megléte (Policy) nem elegendő.  A minősítéshez szükséges a vállalkozások gyakorlati megvalósításának (Actions), valamint az eredmények és teljesítménymutatók (Results) igazolása is. A szakértők kitértek a folyamat gyakorlati kihívásaira is: a dokumentumok feltöltése során szigorú formai követelményeknek kell megfelelni, kiemelt jelentőségű a benyújtott információk hitelessége, az érvényességi idők nyomon követése és a dokumentáció megfelelő feldolgozhatósága.

Az értékelést követően az EcoVadis javítási tervet (Corrective Action Plan) biztosít a vállalkozások számára, amely a feltárt hiányosságok prioritása alapján támogatja a következő időszak célzott fejlesztéseit.

Vállalati jó gyakorlatok (kerekasztal-beszélgetés az élelmiszeripar fenntarthatóságáról)
A rendezvény kerekasztal-beszélgetését Székács Gyula moderálta. A beszélgetés résztvevői a fenntarthatósági megfelelésben már tapasztalatot szerzett vállalati szakemberek voltak: Tóth József, a Gallicoop Zrt. ESG stratégiai szakértője, valamint Szabó Attila, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs menedzsere.

Arra a kérdésre, hogy mi motiválta a vállalatokat a minősítési folyamat elindításában, a résztvevők egybehangzóan kiemelték, hogy a folyamatot elsősorban az értékláncban meghatározó kereskedelmi partnerek és vevők egyre erősebb fenntarthatósági elvárásai ösztönözték.  A fenntarthatósági adatszolgáltatás és megfelelés hiánya hosszú távon üzleti kockázatot jelenthet, hiszen a kereskedelmi partnerek egyre inkább elvárják az ilyen típusú átláthatóságot. A bevezetés legnagyobb kihívásairól szólva Szabó Attila a Scope 3 (közvetett) karbonlábnyom-számítást emelte ki. Rávilágított arra, hogy a számítások elkészítése és független fél általi validálása összetett feladatot jelentett, ugyanakkor ez a terület jelentős javulást eredményezett a vállalkozás EcoVadis értékelésében. Tóth József ezzel szemben a fenntartható beszerzési lánc kialakítását nevezte az egyik legnagyobb kihívásnak. Kiemelte, hogy a magyar üzleti kultúrában még fejlődő területnek számít a fenntarthatósági szempontok beszállítói láncban történő érvényesítése.

A Gallicoopnál ezt úgy hidalták át, hogy a beszállítóknak kezdetben egy nagyon egyszerű, „igen-nem” válaszokból álló, gyorsan kitölthető kérdőívet küldtek ki, amellyel fel tudták mérni a partnereik ESG-érettségét.

A szakértők a minősítést most kezdő vállalkozások számára is hasznos tanácsokat fogalmaztak meg.  Tóth József arra hívta fel a figyelmet, hogy nem célszerű azonnal a kérdőív kitöltésével és az adatfeltöltéssel kezdeni. Javaslat szerint először egy több hónapos előkészítő szakaszban, felsővezetői támogatással szükséges áttekinteni és fejleszteni a belső folyamatokat, szabályzatokat és stratégiákat, amelyekhez később az igazoló adatok is hozzárendelhetők. Szabó Attila egyetértve hozzátette: az EcoVadis nem egyszemélyes feladat. A sikeres felkészüléshez szükséges a HR, a minőségirányítás, a pénzügyi terület és a környezetvédelem munkatársainak bevonása is. Emellett kiemelten ajánlotta az EcoVadis Academy oktatóanyagainak használatát.

Zárógondolatként Tóth József hangsúlyozta, hogy egy jól kialakított fenntarthatósági rendszer hozzájárulhat a vállalkozások hosszú távú, stabil és eredményes működéséhez. Szabó Attila azt javasolta a folyamatot most kezdő vállalkozásoknak, hogy használják ki az EcoVadis Academy nyújtotta lehetőségeket, és amennyiben szükséges, kérjenek szakértői támogatást, hiszen a rendszer összetettsége miatt könnyű elveszni a részletekben.  Balogh Krisztián kiemelte: a minősítés segítségével a vállalkozások bizonyítani tudják, hogy fenntarthatósági teljesítményük meghaladja az iparági átlagot. Székács Gyula pedig az iparági együttműködés és a közös tudásmegosztás fontosságával zárta a panelbeszélgetést.

A webinárról készült felvétel elérhető a Fenntarthatósági minősítések – ECOVADIS linken.