Kult
Mindenünk a színház – Kirják Róbert
2021. August 24.
Az eszme, hogy egy városi színháznak a befogadó közösséggel a legszorosabb szimbiózisban kell működnie, Nyíregyházán nem csak üres szólam, hanem kézzelfogható valóság – szögezte le Kirják Róbert igazgató.

Sorozatunkban a Móricz Zsigmond Színház vezetőit és művészeit mutatjuk be, ezúttal az intézmény elsőszámú vezetőjét, Kirják Róbertet, aki sikeres pályázatát követően a napokban újabb öt évre kapott megbízást az ügyvezető igazgatói feladatok ellátására. A régi-új direktort a Mindenünk a színház című kötetben tavaly ősszel megjelent interjúval köszöntjük. Egyebek mellett a színház köré épült kulturális intézményrendszerről, továbbá az évadtervezés kulisszatitkairól beszélgetett vele Kováts Dénes.

Gondoltad-e diákkorodban, hogy fiatal felnőttként a Móricz Zsigmond Színház gazdasági vezetője, majd igazgatója leszel?
Álmaimban sem. Középiskolásként rendszeresen jártam színházba, természetesen, mint minden rendes krúdys diák, bérlettel. Szerettem az előadásokat, de különleges rajongás nem volt bennem. A gazdasági igazgatói posztról pedig azt sem tudtam, hogy létezik.

Gimnáziumi éveim derekán már egyre biztosabb voltam abban, hogy pénzügyi irányban szeretnék továbbtanulni. 2001-ben Békéscsabán, a Tessedik Sámuel Főiskola gazdasági karának pénzügy és számvitel szakán diplomáztam, majd bankban és könyvelőirodában szereztem munkatapasztalatokat.

2002-ben a Móricz Zsigmond Színház pénzügyi asszisztensi pozíciót hirdetett meg, amelyre sikerrel pályáztam, s áprilistól már a VIDOR Fesztivál pénzügyi feladatait koordináltam. Július 1-jétől ideiglenesen rám, zöldfülűre bízta Tasnádi Csaba igazgató a gazdasági vezetői pozíciót, s idővel véglegesített. Közben továbbképeztem magam, és sikeres államvizsgát tettem a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. 2008 májusában Nyíregyházán megszerveztem a Gazdasági Igazgatók Találkozóját, melyre vidéki és fővárosi színházakból érkeztek a szakemberek. Számomra is emlékezetes, országos visszhangot kiváltó esemény volt. Tasnádi Csaba igazgatósága alatt a gazdasági igazgatói poszt mellett megbízást kaptam az ügyvezetői, majd a cégvezetői munkakör ellátására is.

2016 februárjában – elődöm, Schlanger András felmentését követően – egy év időtartamra ügyvezető igazgatónak neveztek ki. Sediánszky Nórát kértem fel művészeti tanácsadónak. Ezt követően sikerrel pályáztam az igazgatói tisztségre, kinevezésem 2017. február 11-től 2022. február 10-ig szól. Göttinger Pál főrendezővel kezdtük el a közös munkát, majd 2019-től Horváth Illés művészeti vezetőként váltotta őt.

Kértél gondolkodási időt 2016 februárjában?
Nem, mivel az átmeneti megoldás volt. Azt mondták, néhány hónapig kell vezetnem a színházat, amíg a pályáztatás le nem zajlik. Természetes volt számomra, hogy intézményünk zavartalan működése érdekében megteszem, amit tudok.

Nagy lelkesedéssel és minden energiámmal elkezdtem beleásni magam a művészeti terület dolgaiba is. Eltelt négy-öt hónap, és egyre több visszajelzést kaptam, hogy jó az irány, amit elindítottam, és érdemes lenne megpályáznom az ötéves ciklust. Na, akkor gondolkodtam el nagyon komolyan azon, hogy valóban akarom-e ezt, vagy maradjak cégvezető és gazdasági igazgató. Végül úgy döntöttem, vállalom a megmérettetést.

Jelenlegi pozíciód másfajta munkát jelent, és még több teherrel jár, mint az előzőek.
Így van. Izgalmasabb, változatosabb. Kell a kreativitás, ötletek egész sorára van szükség – olyan dolgokat igényel ez a pozíció, amelyeket korábbi beosztásomban nem állt módomban kihozni magamból. A gazdasági igazgatóként eltöltött tizennégy esztendő után rám is fért a változás, új lendületet vett az életem. Minden nap más-más kihívások várnak, egyhangúságra nem panaszkodhatom.

Nem tudom, kívülről mennyire látszik, de a színház és működése nagyon sok mindenben megváltozott, amióta igazgatóként vezetem. Van, ami mindenki számára érzékelhető, mint például az, hogy a Krúdy Kamara premierjei szombatról átkerültek péntekre, az előadások ott fél nyolckor kezdődnek hét óra helyett, de ide tartozik az is, hogy néhány éve előrehozott bemutatókat tartunk májusban vagy júniusban. Lehet, hogy a kívülálló számára nem teljesen érthetőek e döntések, de mind a gazdaságosságot segítik. Kinevezésem óta a színház egy-egy részén folyamatosan optimalizálok, figyelve, mely területeken tudunk jobban működni, energiát és pénzt megtakarítani. Minderre – ha meg is fogalmazódtak bennem ezek a szempontok – gazdasági igazgatóként kevéssé lehetett ráhatásom. Azok a vélemények, amelyek született nyíregyháziként eljutnak hozzám, beépülnek a színház működésébe. Számomra nagy segítséget jelentenek a barátok, volt osztálytársak, rokonok, ismerősök észrevételei, igyekszem is mindre reagálni.

Nem könnyű időpontot kapni hozzád, tele a naptárad.
Mondhatnám, hogy sajnos nagyon sok a teendőm, de amíg tele vagyok energiával, és szeretnék mindenre rálátni, addig ez nem jelent számomra problémát. Ijesztőbb volna, ha azt érezném, hogy már nem érdekel annyira amit csinálok. De ennek nyoma sincs. A nagyon sürgős dolgokat mindig időben megoldjuk.

A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős kulturális intézménye, sőt, intézményrendszere. Három játszóhely, továbbá a Rózsakert Szabadtéri Színpad, a Bencs Villa, a Szindbád és az évről évre hozzájuk társuló VIDOR Fesztivál alkotja a hatalmas kultúrbázist. A VIDOR önmagában akkora falat, hogy „járna neki” egy igazgató. De legalább egy aligazgató… Hogyan győzitek energiával?
Nem az számít, győzzük-e, hanem hogy sikeresen tudjuk-e elvégezni a ránk bízott feladatokat. Ehhez kell egy jó csapat, melynek összetétele számomra az első perctől kezdve kulcskérdés volt. Nagyon komoly vezetői átszervezés történt, a marketing és értékesítés területén strukturális átalakítást is végrehajtottunk. A jó közösséget építeni kell, önmagában nem elég jó főnöknek lenni. Amikor nem érzem egy-egy területen, hogy a kijelölt úton haladunk, akkor bizony be kell avatkozni. Amióta ez a vezetői gárda összeállt, azóta az én vállamról is esnek le terhek, jobban tudok egyéb fontos tennivalókra fókuszálni. Olykor persze azt érzem, tovább kell erősíteni a stábot, hogy az extrafeladatokat még magasabb színvonalon végezhessük el.

Természetesen nem csak a vezetőkről kell szólnom, hiszen színházunk intézményrendszerének kiváló működéséhez rengeteg dolgozó járul hozzá. Elsőként a színészeket említem. Nagyon kevesen voltak, akiktől én váltam meg, a távozókat leginkább az élet egyéb dolgai szólították el tőlünk. Folyamatosan figyeljük azt is, kikkel lehet teljesebbé tenni a meglévő, szakmailag erős társulatot.

A műszaki munkaköröktől kezdve a művészeti titkárságig vannak olyan alapegységei a színháznak, amelyek nincsenek ugyan reflektorfényben, de nagyon fontosak. A legapróbb láncszemek is részét képezik a gépezetnek. Általában száz és százöt között mozog az alkalmazottak száma, az állandó fellépti díjas színészek nélkül. Lehet, hogy meglepő, de egy mozgalmasabb időszakot nézve, a Nagyszínpad-Kamara-Művész Stúdió hármasában előfordul, hogy százötven ember csak és kizárólag a Móricz Zsigmond Színházért dolgozik.

Kiváló társulatunk van, s remek szakembereink a műszaki, a gazdasági és a művészeti vonalon egyaránt. Olyanokkal vettem körül magam, akikkel szívesen dolgozom együtt.

Üzemeltetni ezt a nagy intézményrendszert, vagy programmal megtölteni a nem kevés játszóhelyet, melyik a nagyobb kihívás?
Számomra a két dolog nagyon szorosan összefügg. Az üzemeltetés csak úgy működhet, ha megfelelő programok vannak, megfelelő programok nélkül viszont értelmét veszti az üzemeltetés. Az első pillanattól kezdve arra fektettem a legnagyobb hangsúlyt, hogy a színházi előadások, a VIDOR Fesztivál, a Szabadtéri Színpad, később a Bencs Villa programjai mind alaposan előkészített és átgondolt stratégia mentén legyenek kiválasztva. Ez az egyik alapja színházunk jelenlegi működésének. Fontos a tervezettség, a különböző egységek összhangja – és természetesen az ízlés is. Mert ugyan nem én vagyok a színház művészeti vezetője, de minden szóba jöhető darab esetén az én ízlésem is befolyásolja, hogy véglegesen bekerül-e a műsorba, vagy sem.

Az első pillanattól kezdve a pályázatomban lefektetett alapelvek szerint végezzük a munkánkat. Ilyen például az öt nagyszínpadi bemutató sorrendje, amit szigorúan betartunk. Az első előadás könnyedebb: zenés vagy vígjáték. A második mélyebb, elgondolkodtatóbb típusú színdarab. A harmadik szintén zenés vagy vígjáték, a negyedik kísérletezőbb jellegű, komolyabb hangvételű produkció, míg az ötödik ismét egy könnyedebb színdarab. Évadonként annyi a változás, hogy az egyikben két zenés és egy vígjáték alkotja a repertoárt, a következőben két vígjáték és egy zenés a kínálat. Ezt a stratégiát a művészeti vezetővel és a művészeti tanácsadóval is betartatom.

Hogyan történik a kiválasztás?
Végiggondoljuk, kik azok a rendezők, akikkel dolgozni szeretnénk. Ha ez megvan, akkor kitaláljuk, melyik műfaj lehetne a számukra megfelelő.

Inkább a rendezőhöz választjátok a darabot, mint fordítva?
Az esetek nagy részében igen. De előfordul, mint például a Balfácánt vacsorára esetében, hogy biztosan tudtam, nagyon szeretném bemutatni, mert láttam egy változatát, és nagyon tetszett. Az már eldőlt, hogy az lesz a harmadik bemutató, úgy kezdtünk el hozzá rendezőt keresni. Elsőként Verebes István volt a kiszemelt, de sajnos az egészségi állapota miatt nem vállalta, így Göttinger Pál kapta meg, aki remek előadást hozott létre belőle. Az esetek nagy részében persze azt tartom szerencsésnek, ha a rendezővel közösen választjuk ki a színdarabot. Biztos voltam például abban, hogy a 2019/2020-as évadban Szőcs Arturt felkérjük rendezni. Móricz-műben gondolkoztunk névadónk születésének 140. évfordulója kapcsán, s Arturral közösen döntöttük el, hogy az Úri muri lesz.

Azután, hogy megvan a műsorterv váza, következik a színművészek kiválasztása. Először a főszereplőket keressük meg, majd így haladunk tovább, egészen a legkisebb szerepekig. Figyelnünk kell arra például, hogy ugyanarra az időszakra nem írhatjuk ki ugyanazt a színészt a Krúdy Kamara és a Nagyszínpad előadására. Hatalmas, bonyolult logisztikai rendszer révén jutunk el odáig, hogy a nyolcvan előadást és három premiert biztosítani tudjuk mind a huszonhárom alkalmazott színészünk számára. De ezek csak a számok! Igyekszünk úgy összeállítani a szereposztást, hogy évadonként legalább egy, olyan szakmai kihívást jelentő szerepe legyen mindenkinek, amelyre számít, és ami boldoggá teszi. Nagyon sokszor újragondolom az adott évadot. Addig nem lesz végleges, míg azt nem látom, hogy mindenki megkapta a számára kiemelt szerepet.

Ezt elérni természetesen nem egyszerű, a rengeteg kötöttség fokozott odafigyelést igényel, hiszen az előadások és próbák összhangját is meg kell teremtenünk. A már bemutatott előadás párhuzamosan fut a következő darab próbafolyamatával, tehát úgy kell szerveznünk, hogy mindkét helyszínen ott tudjon lenni a színész, ne legyen ütközés. Társulatunk tagjai mellett vendégművészeket is foglalkoztatunk olykor, velük egyeztetni még bonyolultabb…

Ez az előretervezés Nyíregyházára jellemző sajátosság?
Nem tudok más színházról, ahol ennyire előre gondolkodnának. Az sem bevett gyakorlat másutt, hogy a következő évad előadásait már januárban ismerik, az meg végképp nem, hogy februárban, a szerződtetési tárgyaláson minden egyes színésznek meg tudják mondani, melyik darabban milyen szerepet fog játszani, mikor lesz az olvasópróba, mikor a premier, ki a rendező, a koreográfus és így tovább. Az én elképzelésem szerint erről kell szólnia a szerződtetési tárgyalásnak.

Korábban nálunk is csak annyit közöltek a színésszel, kap-e szerepeket vagy sem. Fontosnak tartom a kiszámíthatóságot a színészkollégák esetében is. Ha úgy gondolja valaki, hogy amit kínálunk, az neki kevés, akkor időben megvan a lehetősége, hogy máshol próbáljon szerencsét.

Egy ilyen nagyüzemi rendszert, mint a Móricz Zsigmond Színház, csak alapos szervezőmunkával lehet biztonsággal működtetni, különben minden esetlegessé és bizonytalanná válik. Ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak.

A Krúdy Kamara különleges játszóhely. Hangulata miatt és abban az értelemben is, hogy míg a nézők egy része csak a nagyszínpadi előadásokat látogatja, addig mások leginkább itt találják meg kedvenc darabjaikat. A Kamarával kapcsolatban mi a koncepció?
Gazdasági igazgatóként azt láttam, hogy évről évre olvad a kamarai bérleteseink száma. Amikor ügyvezetőként átvettem az irányítást, 346-an voltak, s ez mindössze négy előadást tett lehetővé. Az előző évadra 659-re sikerült emelni a számukat, azaz négy év alatt majdnem duplájára. Abban láttam a probléma gyökerét, hogy szinte csak és kizárólag nagyon mély, művészi előadásokat mutattunk be a Krúdy Kamarában, s nem voltak olyan darabok, melyek új nézőket tudtak volna becsábítani. A színvonalat tartva meg kellett találni azokat a műveket, amelyek kicsit populárisabbak lévén alkalmasak arra, hogy növeljék a nézőszámot.

Jelenleg a Kamarában a komolyabb hangvételű színdarabok mellett egy vígjátékkal és egy filmes adaptációval bővült a kínálat, így vált lehetővé, hogy újabb nézőket vonzzunk be. A Rózsák háborúja ideális példa: hihetetlen szériát futott bérletszünetben, meg is ugrott a bérleteseink száma azon a nyáron. A sikerek közé sorolom a filmes adaptációk közül a Főfőnököt és az Oscart is, illetve az Idősutazást és a Tanár úr kéremet. Úgy gondolom, akik eljöttek, és jól szórakoztak ezeken az előadásokon, meg fognak nézni újabb és komolyabb színdarabokat is a Kamarában.

A nagyszínpadi és a kamarai stratégiánknak egyaránt alapköve, hogy olyan minőségi előadásokat kínáljunk, amelyekkel új nézőket tudunk színházunk mellé állítani. Minden évadban legalább két olyan darabnak szerepelnie kell a repertoárban, amely alkalmas arra, hogy bérletszünetben nagy szériát fusson, és ezáltal megteremtse a lehetőségét, hogy nézőközönségünk újabb tagjai váltsanak bérletet.

A Főfőnök az egyik nagy kedvencem volt.
Nekem is. Ez azon darabok egyike, amelyikhez ragaszkodtam, hogy bemutassuk, ezután kezdtünk el rendezőt keresni hozzá.

A Jézus Krisztus Szupersztárt tervezitek-e esetleg színpadra állítani? Online közvetítésben láttam nemrég egy egészen új feldolgozását, amely a szerzőnek, Andrew Lloyd Webbernek is nagyon tetszett. Jézus szerepére ötletem is lenne.
A színdarabok színrevitele nagyon sok összetevőtől függ, leginkább a jogoktól. Nem feltétlenül vagyok híve annak, hogy olyan produkciókat állítsunk színpadra, amelyeket már ezerszer játszottak Magyarországon. Próbálok olyanokat találni, mint a 9-től 5-ig volt, amit itthon mi mutattunk be először.

Számomra fontos, hogy a repertoárunkban valamennyire eredetit alkossunk, ne csak másoljuk a többi színházat. Ettől függetlenül, ha két zenés darab van egy évadban, igyekszem úgy szervezni – változó sikerrel –, hogy az egyik klasszikus alapanyag legyen. Némi elégedettséggel tölt el, hogy úgy érzékelem, eddig az összes zenés darabunk közönségkedvenc lett. Az előző évadot a Meseautóval kezdtük, majd egy nagyon rendhagyó Bob herceggel fejeztük be.

Utóbbira nagyon kíváncsi voltam, bár nem igazán az én világom…
Alapból nagyon ódzkodtam az operettől. De amikor Göttinger Pállal, az előadás rendezőjével megbeszéltük, hogy az lesz a másik zenés előadás, azt kértem, hogy olyan modern legyen, amennyire csak lehetséges. Szerintem tökéletesen megoldotta, sikeres előadást tudhatunk magunk mögött. Ha nem jöttek volna az újabb, nagysikerű zenés darabjaink, továbbra is műsoron maradhatott volna.

Két játszóhelyen megismertük, hogyan alakul a műsorterv. Mi a helyzet a Művész Stúdióval?
Ott nem volt szükség nagy változtatásra, inkább a gazdaságossági szempontokat vettem figyelembe. Egy olyan színdarabban, amelyből harminc vagy még több előadást játszunk, óriási luxus vendégszínészeket alkalmazni. Annak érdekében, hogy csökkentsük színészkollégáink terheit, úgy gondoltam, hogy a három előadásos gyerekbérletben a sajátok mellett legyen egy meghívott produkció is.

A Nagyszínpadon szintén láthatunk mesedarabokat.
Ott is tettem kísérletet arra, hogy a két előadásból az egyik vendég legyen, de az egyeztetési problémák több gondot okoztak, mint amennyi hasznunk származott abból, hogy tehermentesítettük a próbafolyamatok alól társulatunk tagjait.

A Művész különleges atmoszférájú helyszín. Nem gondolod, hogy még jobban ki lehetne használni önálló estekre, kevés szereplős produkciókra?
Volt erre törekvés, mint például Pregitzer Fruzsina, Martinkovics Máté és Jenei Judit önálló estjei, a Művészasztal rendezvénysorozata és A név: Carmen című előadás. Utóbbi kapcsán gondolkodtam azon, hogy továbbfejlesztjük az ide vonatkozó elképzeléseinket, részben azért, hogy tehermentesítsük kicsit a Krúdy Kamarát, de megkaptuk a Bencs Villát, az ottani rendezvények pedig pontosan azt a rést tömik be, amit a Művészben kínáltunk volna. Nem érzem, hogy van annyi szabad kapacitásunk – és főleg „szabad” néző –, hogy pluszban új dolgokat, akár csak havonta megtartott rendezvényeket kezdjünk kitalálni, szervezni. Reményeink szerint a változatos és színvonalas programokat kínáló Bencs Villa megszólítja és bevonzza a közönség azon részét, amely hasonló estekre vágyik. A nyíregyháziak és környékbeliek kultúra iránti igénye örvendetes és elismerésre méltó, de szerintem már közelítünk a maximális „kapacitáshoz”.

A Bencs Villa 2018 augusztusában nyitott, s a nyarat sem kivéve, heti rendszerességgel kínálja programjait. Hogyan vonod meg az eltelt időszak mérlegét?
Mindenképpen pozitívan. Színészek, zenészek, írók, protokollszakértők, borász, fotóművész, labdarúgó és pálinkalovag lépett a Villa pódiumára keddenként. Sokszor volt rá példa, hogy napokkal a rendezvény előtt már minden jegy elfogyott.

A vendégek sora igen hosszú és változatos; a helyi színművészek és irodalmárok mellett láthatták-hallhatták például Gáspár Tibort, Kálid Artúrt, Für Anikót, Koltai Róbertet és Csuja Imrét. A teljesség igénye nélkül itt járt Grecsó Krisztián, Lackfi János, Závada Péter, Varró Dániel és Nyáry Krisztián, továbbá V. Kulcsár Ildikó és Görög Ibolya is. Havonta egyszer zenés estre vártuk az érdeklődőket: bemutatkoztak sikeres diákok, énekelt Kosik Anita, Kazár Tíciána és Szirota Jennifer, fellépett az Orpheum Madams is.

A Rózsakert Szabadtéri Színpadot egyre inkább belakjátok.
Így van. Nagyon szép feladat volt az első pillanattól az utolsóig követni, ötletekkel, javaslatokkal kiegészíteni a tervezés folyamatát, majd figyelemmel kísérni az építkezést, s utána belakni a teret. Előző nyáron már élvezni is lehetett azt, amiért olyan sokat dolgoztunk!

Ha az esztétikai oldalt nézzük, egyre szebben kezdi befutni a zöldnövényzet a különböző kábeleket, ami pedig a technikai fejlesztést illeti: forgószínpadot alakítottunk ki, lehetőséget teremtve vele az ezt igénylő előadások bemutatására. A tavalyi nyár számomra is meglepő eredményt hozott, a 96%-ot elérő nézettség minden képzeletemet felülmúlta. A két évvel korábbihoz képest megdupláztuk a nézőszámot, miközben csak 120 fővel lett nagyobb a nézőtér kapacitása. Ez, úgy gondolom, nagyon nagy dolog. Terveink, a pandémia miatt, sajnos a mostani nyáron teljesen romba dőltek, pedig sok új elképzelésünk volt.

A legújabb, hozzátok tartozó épület a volt Helyőrségi Művelődési Otthon, új nevén a Szindbád. Milyen programokra, rendezvényekre számíthatunk itt?
Az volt a cél, hogy egy országosan is egyedülálló turisztikai látványosságot hozzunk létre, ezért döntöttünk amellett, hogy az épületben színháztörténeti múzeumot és 3D-s színháztörténeti mozit alakítunk ki. Ideköltözik továbbá a jegyiroda, s helyet kap benne egy kávézó és étterem is.

Szerencsére a programokat illetően nincs olyan elvárás felénk, mint a Bencs Villa esetében, de nem is ez a Szindbád elsődleges funkciója. Később döntjük el, hogy a benti rendezvényterembe szervezünk-e esteket. Én inkább a szabadtéri pódiumszínpadot szeretném megtölteni élettel, ahol terveink szerint hat-nyolc előadást mutatunk majd be tavasztól őszig. A hagyományostól eltérő módon inkább orfeumnak, olyan szórakozóhelynek képzeljük el, ahol az előadás alatt lehet majd fröccsözni, egy jót vacsorázni…

Az elmúlt néhány év gazdaságilag is sikertörténet.
Egyik legnagyobb eredményünknek tartom, hogy amíg 2015 végén 104 millióval zártuk a jegy- és bérletértékesítést, addig ez az összeg 2019-re elérte a 207,5 milliót. Ez egy olyan mutató, amire nagyon büszke vagyok. Számomra a közönség bizalma az igazán fontos, a bérletvásárlás is ennek a jele. Ami a 2019/2020-as évad első felét illeti, annak ellenére, hogy a színdarabok zöméről előzetesen nem sok információja lehetett, közönségünk mégis több bérletet vásárolt az előző, szintén rekordot jelentő évadhoz képest. A Krúdy Kamarában 15% fölötti volt a növekedés! Jó példa a jegyeladások sikerességére a 9-től 5-ig produkció is. November 5-én adtuk ki a decemberi programunkat, benne a három bérletszünetes előadással, s két hét alatt az összes jegyet eladtuk! A premier december 7-én volt, úgyhogy csak annyit tudhattak róla az érdeklődők, amennyi az évad műsorfüzetében szerepelt.

Természetesen nagyon fontosak azok a támogatások is, amelyeket Nyíregyháza város önkormányzatától, valamint a szponzorainktól kapunk, hiszen jelentős mértékben hozzájárulnak a Móricz Zsigmond Színház működéséhez.

A művészetért felelős vezetőként is elégedett lehetsz?
Ebből a szempontból is nagy elismerés, hogy folyamatosan nőtt a nézőszám. Ha semmi sem változott volna, akkor a bevételnövekedést úgy érhettük volna el, hogy duplájára emeljük a jegyárakat. Természetesen nem így történt. A mutatók ilyen szép javulását segítette a szabadtéri színpad kapacitásának a növekedése, hozzájárultak a Bencs Villa bevételei, de a legfontosabb, véleményem szerint, a teljesen új műsorstruktúra és műsorpolitika volt.

Korábban évadonként egy-két saját bérletszünetes előadást tartottunk, az utóbbi három-négy évadban húsz fölötti a számuk, és számottevőek a vendégelőadások is. A teltházas programok, a VIP-rendszer kialakítása és egyéb más megoldás is hozzájárult bevételeink növekedéséhez. Évi több mint százezer néző egy százhúszezres városban: elképesztő adat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a szám húsz százalékkal emelkedett csak az elmúlt évben.

Az eszme, hogy egy városi színháznak a befogadó közösséggel a legszorosabb szimbiózisban kell működnie, Nyíregyházán nem csak üres szólam, hanem kézzelfogható valóság! A színházművészet, mint a legszemélyesebb napi eszmecsere: megtiszteltetés, felelősség, és estéről estére megélt öröm számunkra. Célkitűzésünk továbbra is a lehető legváltozatosabb repertoárt játszani, lubickolva abban, hogy a nyíregyházi közönség igazi ínyenc, örül a hagyományosnak és közben kíváncsi az újdonságra. Klasszikus és kortárs, habkönnyű és fajsúlyos, oldottan játékos és szikáran fegyelmezett produkciókra is szükség van: gazdag kiállítású és letisztult egyszerűségű előadást egyaránt tervezünk a jövőben is.

A marketinget, a közönség megszólítását nagyon fontosnak tartjuk, sokat teszünk ennek érdekében. Ezért is tölt el nagy büszkeséggel, hogy tevékenységünket a szakma is elismeri. A Magyar Marketing Szövetség által szervezett Marketing Diamond Awards-on a Móricz Zsigmond Színház nyerte el a fődíjat, „Az év marketingaktívvállalkozása 2019” címet, továbbá ötszörös „Marketing Gyémánt Díj” büszke tulajdonosa lett. A gyémánt díjakat az Ügyfél-elégedettségi program, a Márkaépítés és az Online felületen futó kampányok kategóriákban nyertük el, továbbá az Eseményalapú aktivációk kategóriában (VIDOR Fesztivál – 18 éve a Móricz Zsigmond Színház szervezésében, valamint Rózsakert Szabadtéri Színpad és Zenés VIDOR Nyár programsorozat a Móricz Zsigmond Színház szervezésében).

Örvendetes, hogy az utóbbi években több, sikeres vendégprodukciót is láthattunk, úgy a Nagyszínpadon, mint a Kamarában. Miért tartod fontosnak a meghívásukat?
Közönségünk ki van éhezve az országosan ismert sztárok megjelenésére. Az első egy-két évadban több kísérletet tettem arra, hogy vendégművészként elhozzam őket Nyíregyházára, de amikor sikerült végre megállapodnunk, azzal kellett szembesülnöm, hogy rettenetesen nehéz időpontot egyeztetni velük. Ráadásul annyi az elfoglaltságuk, hogy szinte lehetetlen kellő számú előadást műsorra tűznünk, és mivel más színházakban hamarabb kezdtek dolgozni, azok elsőbbséget élveznek velünk szemben. Mivel ennek ellenére sem akartam elengedni ezt a dolgot, azt találtam ki, hogy vendégelőadásokkal fogom színesíteni az évadot. Ami a VIDOR Fesztiválon működik, annak évad közben is működnie kell! Gyakorlatilag csak úgy tudunk előadásokat ideinvitálni, ha maximálisan kihasználjuk a jegyértékesítés lehetőségeit. Az Orlai Produkció magáncég, velük még ki lehet hozni nullára a költségvetést, de kőszínházakat idehívni már gyakorlatilag lehetetlen. Legtöbbször csak azért szervezünk ilyeneket, hogy a közönség szempontjából fontosnak ítélt sztárok színpadra lépjenek Nyíregyházán.

Ha nem is könnyű megszervezni, azért olykor szerepelnek meghívott vendégek a saját előadásainkban. Említhetem például Kerekes Éva, Kálid Artúr, Gubik Petra, Szalay Bence, Litauszky Lilla és Staub Viktória nevét, utóbbi a 2020/2021-es évadtól már a társulathoz tartozik. Őket hiányposztokra hívjátok, vagy azért, hogy lássunk új arcokat?
Kicsit mindkettő. Szinte kivétel nélkül minden rendezőnek felajánlom, hogyha van egy hiányposzt, akkor mozgósítsa az ismeretségi körét, és ajánljon nekünk ismert színészt.

Fiatalok, egyetemisták is akadnak közöttük.
Amikor átvettem a színház irányítását, harmincéves kor alatt talán egyetlen színészünk volt, színésznőnk egy sem. A világirodalomban viszont kevés olyan darab akad, amelyben ne lennének harminc év alatti szereplők, az előadások nagy része tehát igényel ifjú színművészeket. Ezeket a szerepeket vagy ráerőltetjük a harminc feletti színészeinkre, színésznőinkre, vagy elkezdünk keresni fiatalokat. Fiatalítani úgy célszerű, hogy a társulat szakmai ereje is megmaradjon. Így jött a képbe például Martinkovics Máté, Kónya Merlin Renáta vagy éppen a gyakorlatukat töltő egyetemisták.

Sokan megfordultak nálunk, ugyanakkor a fiatalokra az is jellemző, hogy nem nagyon akarják lekötni magukat. Játszanak itt és másutt is, hogy többfelé megismerjék őket. Leginkább az anyagi lehetőségek miatt nem könnyű Nyíregyházára csábítani a frissen végzett egyetemistákat. Nem elsősorban a fővárosi színházak miatt, mert többnyire ott sem tudnak többet fizetni, viszont Budapesten szinkronizálhatnak, filmezhetnek és sok más lehetőségük adódik, amivel ki tudják egészíteni a fizetésüket, jövedelmüket.

Eleinte megpróbáltam idekötni őket, de már látom, hogy úgy is tudunk működni, ha egy-egy fiatal csak két előadásban játszik nálunk évadonként, ami nagyobb szabadságot, merítési lehetőséget ad a rendezőknek is. Ennek köszönhetően előfordul, hogy évente tíz-tizennégy fiatal színész is bemutatkozik Nyíregyházán, közülük jó néhány az egyetemi gyakorlatát tölti itt. Akik rátermettnek bizonyulnak, akikről úgy látjuk, hogy jól beilleszkedtek, azok a következő évadban is kapnak lehetőséget.

Több vendégfellépő véleménye szerint a nyíregyházi a legbefogadóbb társulat az országban, itt igazi csapat van, nagyon jó a közösség, szeretettel fogadják a máshonnan érkezőket.
Én is érzékelem, hogy nagyon befogadó a társulatunk. Természetesen, ha egy-egy próbafolyamat és előadás rosszul sikerülne, nem vinnék jó hírünket. De viszik, és vágynak is vissza Nyíregyházára.

Miért ajánlod a közönségnek a Móricz Zsigmond Színház előadásait?
Azért, mert válogatott, az ország élvonalába tartozó rendezők állítják színpadra a darabokat egy olyan társulattal, ahol a minőség garancia.

Kirják Róbert színházigazgató mivel tölti a szabadidejét? Már ha van neki.
Korábban, gazdasági igazgatóként azt hittem, nem lehet annál kevesebb szabadidőm, most már látom, hogy sajnos, lehetHozzá kell tennem, hogy a többéves igazgatói rutin könnyebbé teszi az életemet, s akár sokkal több szabadidőm is lehetne, ha nem jönnének közbe újabbnál újabb feladatok, mint például a Bencs Villa és a Szindbád. Talán, ha minden kész, működik, akkor másképp lesz.

Az új utakat kitaposni nagyon sok gondolkodást, tervezést és időt igényel, ha az ember lelkiismeretesen csinálja. Én mindent lelkesedéssel, százszázalékos erőbedobással teszek.

Mégis, a nem létező szabadidődet mire fordítod?
Amit minden héten kiszorítok, ha csak lehet, az a kispályás foci. Heti három alkalommal konditeremben kezdem a napot. Ez az a két sport, amivel testileg-szellemileg fitten tudom tartani magam, és bírok annyit dolgozni, amennyi az elvárásaimnak megfelel. Idő hiányában a régi nagy szerelem, a sakk már szinte teljesen kimarad az életemből.

Másfél év múlva jár le igazgatói megbízatásod. Még ugyan odébb van, de ha most kellene döntened, szívesen folytatnád?
Vannak pillanatok, amikor úgy érzem, hogy nem, de szerencsére sokkal több az olyan alkalom, amikor magamban igent mondok rá. De nem csak rajtam múlik a dolog. Az biztos, hogy én lelkiismeretesen beleadom minden energiámat abba, hogy ez a színház, és minden hozzá tartozó rendezvénysorozat, a VIDOR, a Rózsakert Szabadtéri Színpad vagy a Bencs Villa programjai a legmagasabb színvonalon menjenek.

Jelenleg nem érzem, hogy fásult lennék, hogy ne motiválnának a feladatok, bár talán természetes, hogy a járvány okozta sokk, ami úgy érzem, romba dönti négy évem munkáját, ha csak pillanatokra is, de néha elbizonytalanít.

Ugyanakkor optimista vagyok, s hiszem, hogy továbbra is magas színvonalon tudjuk majd kiszolgálni a közönségünket. Számunkra ők a legfontosabbak. Minden jel arra mutat, hogy jó úton haladunk, ők bíznak bennünk, és erre lehet építeni.

Mint a bevezetőben említettük, Kirják Róbert újra pályázott és nyert, így 2027. február 10-ig vezetheti az intézményt.

A Mindenünk a színház című kötet 1.500 Ft-os áron megvásárolható a Móricz Zsigmond Színház Szervező- és Jegyirodájában (4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 6., nyitva hétfőtől péntekig 9-17 óráig).

Amennyiben a könyvet Ön postafordultával szeretné kézhez kapni, megrendelését Nyíregyháza területén való kiszállítással együtt 1.900 Ft-os áron, Nyíregyházán kívüli kiszállítással pedig 1.500 Ft + 1.795 Ft szállítási költség megfizetése mellett tudják teljesíteni. A vásárlás és postázás részleteiről további tájékoztatást a szervező- és jegyirodája munkatársai a szervezes@moriczszinhaz.hu emailcímen, továbbá hétköznap 9 és 17 óra között a +36-30-303-2875 és a +36-20-233-2926 telefonszámokon is készséggel nyújtanak.

GB TradeVC 999 05.28.Samu GazdaboltSzilágyi HűtőPályázat Európa Kft.Hotel Hunor - törölhetőDamisol Kft.Agro NatúrtápAgroforte GrainTitan ContainersDigitas Kft.DPMG Zrt.RollspedErforg-AimMed-PlastMizse-PlastMáté-Metál3commPolgári BankNektárplastBerek-VízCharlie HűtőSteel ManufacturingMetall KraftMagyar Kukorica Klub banner - törölhetőBorda Gépipari Kft.MAPEI 05.20.Derula 05.28.
PRINT LAPOK