Először is el kell mondani, hogy a kecsketartás eléggé leköti az ember idejét. Reggel és este fejni kell, naponta többször etetni vagy legeltetni az állatot. Ha együtt él a család a nagyszülőkkel, az ő segítségük mindenképpen jól jön a feladathoz. Ne tartson kecskét, aki nem bírja a folyamatos, szűnni nem akaró mekegést! Ez az ivarzásnál, a gidák elválasztásánál gyakori. Ha kettő vagy több kecskét tartunk, azok rivalizálnak egymással, hogy eldöntsék, ki a „góré”. Mindez azzal jár, hogy gyakran az ólat is szétverik maguk körül. A kecske szeret úgy legelni, hogy mindenbe is belekap. Elég egy óvatlan pillanat, és nagy kárt tehetnek a szőlőben, a faiskolában vagy a veteményeskertben. Egy régi mondás szerint a kecske olyan állat, amely ha gyufát kapna, még gyújtogatna is.

Ha viszont a fent említett negatívumokat el tudjuk viselni, kordában tudjuk tartani, és ráadásul a kecsketejet is szeretjük, akkor a kecske nekünk való állat. Kis teste révén kevés eledellel is beéri. Egy jószágnak a téli időszakra 50 kiskocka bála széna is elegendő. Emellett naponta 0,5 liter szemes terményt és korpát fogyaszt el.  Jól hasznosítja a konyhai zöldségmaradékot. Nem igényel nagy istállót. Viszont a kecskeól legyen nyáron árnyékos, egész évben pedig szélvédett helyen. Mint már említettük, teje rendkívül egészséges. Egy kifejlett anyaállat akár 4 liter tejet is adhat, de 2 litert mindenképpen ad naponta. Ezt a mennyiséget nem nehéz kezelni, éppen kielégíti egy család igényeit.

Végül nézzük meg, milyen feladatokat kell még ellátnunk! Jó, ha rendelkezünk legelőterülettel, ugyanis a kecske számára ez a legtermészetesebb. Ha ez nem lehetséges, akkor kaszálóról hordjunk be jószágunknak naponta friss füvet. Figyeljünk az állat féregtelenítésére, konzultáljunk állatorvossal. A kecske körme folyamatosan nő, mivel a vadonban lekopott a köveken, viszont házi körülmények között ez nem lehetséges. Időnként éles ollóval vágjuk le az elhalt körömréteget, ügyelve arra, hogy ne sértsük fel az eleven részt. Az őszi időszakban legyünk különösen figyelmesek, hiszen a kecskék ekkor ivarzanak. Ha a gazda nem figyel a jelekre, akkor nem születnek gidák a következő éven, és a tejhozam is jelentősen visszaesik. Vannak csendesen és hangosan ivarzó kecskék. A hangos ivarzást szűnni nem akaró mekegés, gyakori vizelés, étvágytalanság, farokcsóválás kíséri. A csendes ivarzásnak hasonló jelei vannak, csupán a mekegés marad el. Jó, ha már előre tudjuk, honnan szerzünk bakkecskét, hiszen sok faluban már nem is tartanak bakot jellegzetes szaga miatt.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy falun, városi kertes házban mindenképpen jól tartható állat a kecske. Ha tartunk tyúkokat, nyulakat, akkor a kecskével járó pluszfeladatok már nem okozhatnak nagy gondot számunkra.