A kukorica termésmennyisége - a kisebb vetésterület miatt is - 29 százalékkal, a napraforgóé 7,3 százalékkal csökkent, de a búzáé 10, az árpáé 9, a rozsé pedig 1,6 százalékkal emelkedett.

Az állattenyésztés teljes termelési volumene 2,5 százalékkal bővült, az élő állatok termelése 2,4, míg az állati termékeké 2,6 százalékkal növekedett.

Az agrárium jövedelmezősége területén is sikerült előre lépni agrárminiszterünk szerint, ugyanis a termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Leszögezte, a nehézségek ellenére a biztonságos élelmiszerellátást semmi sem veszélyeztette, és pénzügyileg sem zár rossz évet az ágazat.

Nagy István emlékeztetett arra: számos nehézséget és megannyi kihívást kellett a magyar agráriumnak ebben az évben elszenvednie. A kora tavaszi fagy, a meggy, a cseresznye, az alma és a kajszibarack terméseinek 50-90 százalékát érintette.

Az állatbetegségek közül a ragadós száj- és körömfájás 50 év után jelent meg Magyarországon. További nehézséget okozott az afrikai sertéspestis, a kéknyelv, a kiskérődzők pestise vagy a madárinfluenza vírusa is.

A növénytermesztőknek sem kedvezett az idei év. Európa legforróbb nyarának következtében az aszály több mint 500 ezer hektáron okozott károkat, bár ez már csak egyharmada volt a 2022-es aszállyal sújtott területnek a kormány erőfeszítéseinek következtében. Nyár végére a szőlő aranyszínű sárgaság, azaz a fitoplazma okozott pusztítást minden magyar borvidéken.

Ebben a helyzetben „a gazdák szorgalmukkal és kitartással mindannyiunk számára példát mutattak”, amit a mezőgazdaság teljesítménye és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb számai is visszaigazolnak.