Így értékelt agrárminiszterünk, aki szerint több százezer hektáron mérsékelték az aszálykárokat. Nagy István közölte: az aszályvédelmi operatív törzs létrehozása mellett a kormány 4,7 milliárd forintot különített el vízpótlásra. Ennek köszönhetően több mint egymilliárd köbméternyi vizet sikerült megtartani 848 kilométernyi csatornaszakasz és 1.700 vízügyi szakember bevonásával.

A tárcavezető megköszönte azoknak a gazdáknak az önzetlen segítségét, akik vízvisszatartási célra felajánlották területeiket, ennek mértéke meghaladta a 330 hektárt. A Vidékfejlesztési program keretében több mint 1.300 termelő vízgazdálkodási projektjét támogatta az agrártárca, 178 milliárd forint összegben, mindezek eredményeként megduplázódott az eddigi öntözött területek mértéke, valamint számos régi infrastruktúra is megújult.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében két további pályázattal ösztönzik az öntözött területek növelését, ezen kiírások együttes keretösszege elérte a 67 milliárd forintot.

A miniszter szerint ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi ide érkezik. Idén, amikor Európa egyik legforróbb nyarát éltük át, a gazdálkodók 550 ezer hektárra jelentettek be kárt, míg ez a szám a 2022-es történelmi nagy aszály idején ennek csaknem háromszorosa volt, majdnem elérte a 1,5 millió hektárt.

Ami a nagy szántóföldi növényeket illeti: a kukoricabetakarítás 87 százalékos állásánál hektáronként 5 tonna felett volt az átlag, az idei termés 3,8 millió tonna körül alakulhat. Nagy István fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a gazdálkodók, alkalmazkodva a kihíváshoz, más kultúrákra koncentrálnak, amit például a cirok vagy a napraforgó emelkedő trendje is mutat. A nagy szántóföldi növények árszintje a 2022-2023-as időszakhoz képest jelenleg jóval magasabban áll, ami alapvetően befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.

A májusban létrehozott aszályvédelmi operatív törzs befejezte idei munkáját.