A tervezett egyezmény 180 ezer tonna vámmentes baromfihús behozatalát tenné lehetővé a dél-amerikai országokból, fokozatos bevezetéssel. Bár ez az uniós termelés egészéhez képest nem tűnik nagy aránynak, az ágazat szerint a hatás ennél koncentráltabban jelentkezhet.
A fő kockázat nem pusztán a mennyiség, hanem a termékösszetétel. Ha az import elsősorban a keresettebb, magasabb értékű részeket, például a csirkemellet érinti, az közvetlenebbül hathat az árakra és a feldolgozói alkupozíciókra. Ez különösen érzékeny pont egy olyan piacon, ahol az uniós termelők magasabb állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági elvárások mellett dolgoznak.
A magyar baromfiágazat sem különálló piacon mozog. A hazai árakat az uniós kínálat, a lengyel termelés, az ukrán és brazil szállítások, valamint a feldolgozói kereslet együtt alakítja. Ha az európai piacon nő az importnyomás, annak hatása a magyar termelői áralkuban is megjelenhet.
A Baromfi Termék Tanács által közölt AKI-adatok szerint 2026 első negyedévében Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 3,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez önmagában nem a Mercosur-megállapodás következménye, de jól mutatja, hogy az ágazat eleve érzékeny árkörnyezetben dolgozik.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az importnak továbbra is meg kell felelnie az uniós élelmiszerbiztonsági szabályoknak, és az érzékeny termékeknél védintézkedések is alkalmazhatók. Az ágazati szereplők szerint azonban a piaci hatás sokszor gyorsabban jelentkezik, mint ahogy a szabályozói eszközök működésbe lépnek.
A következő időszakban ezért nemcsak az lesz kérdés, hogy mennyi baromfihús érkezik a Mercosur-országokból, hanem az is, milyen termékekkel és milyen árakon. A hazai termelők számára ez közvetlen versenyképességi kérdés: a költségek, a járványügyi kockázatok és az importárak együtt határozzák meg, mennyi mozgástér marad a magyar baromfiágazatban.
